Mgr. Ábel, František PhD.: A szeretet ismérvének érvényesítése az emberiség megmentésének küzdelmében     EN - SK

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy az agapé-szeretet fogalma csak keresztény körökben fordul elő, de megtalálható az Ószövetségben is. Viszont csak a Kereszténység helyezte a kettős szeretet-parancsot a tízparancsolat fölé, annak összefoglalásaként. Jézus két példabeszéde fejezi ki legjobban mit is jelent az agapé: a szőlőmunkások elégedetlensége az egyenlő munkabér miatt, és az idősebb testvér felháborodása a tékozló fiú történetében. E két példabeszéd kéne, hogy mintául szolgáljon nekünk is az agapé mindennapi életben való gyakorlásában. Gyakran azonban felebarátunkat nem azzal a szeretettel szeretjük, amellyel Isten szeret minket, mert vagy hiányzik belőlünk az alázatosság, vagy vonakodunk attól, hogy önként rábízzuk magunkat Isten akaratára. Ezzel az ember elzárja magát Isten kegyelmétől, vagyis visszautasítják az Isten által felkínált üdvösséget.
 

Rev.Dr. Deák István: A szeretet a Mesterek tanítása szerint     HU - CA

Sok mindent nevezünk szeretetnek, ami valójában nem az. A legtöbb ilyen szeretetet „ragaszkodás”-nak (attachment) mondhatjuk. E rövid cikkben nem a tapasztalatból következtetünk a szeretet lényegére, hanem fordítva: előbb reflektálunk a szeretet lényegére, és abból vonjuk le a következtetéseket arra vonatkozóan, hogy hogyan viselkedjünk annak érdekében, hogy a szeretet megvalósuljon bennünk és általunk. Azt mindenki tudja, hogy az Isten szeretet és hogy az igazi szeretetet megnyilvánítja az Istent. A kérdés nehezebb része viszont ez: Hogyan lehetünk bizonyosak a felől, hogy istenképünk helyes és így szeretetünk is valódi, nem pedig az öntévesztésnek valamelyik formája?
 

Fr Donovan, Daniel: Néhány szó a „A keresztény szeretetről” pápai körlevélhez     EN - CA

Az erósz a vágyakozó szeretet, míg az agapé a magunkról megfeledkező, saját magunkat odaajándékozó szeretet. Hagyományosan az erosz nem csak a szexuális vágyakozást jelentette, hanem az igazság, a szépség, vagy az Isten utáni vágyakozást is. Az erosz romboló is lehet, mert majdnem midig a saját maga élvezeteire, beteljesülésére gondol. Megfelelő tisztogatás és önfegyelem által azonban éretté válhat, túlléphet önmagán és egyre jobban a másik felé fordulhat. Többé már nem saját magát keresi, hanem kész lemondani, áldozatot hozni a szeretett személy javára.
 

Fischer, Georg SJ: Az önszeretet művészete     DE - AT

Szeretem önmagam?  El tudom magam fogadni teljesen, úgy ahogy vagyok, gyengéimmel és erősségeimmel,  mi több, sötét vonásaimmal együtt?  Az erre a kérdésre adott válasz döntően meghatározza képességünket arra, hogy másokat szeretettel közelítsünk meg.  Az önmagunkhoz való viszony a kulcsa életünk sikerességéhez.
 

Fuchs Éva: Az én anyukám     HU

Az én mamám tanított meg szeretni, hogy amíg csak élek szeretni fogom őt is, és minden embert. Mert anyukámnak nagyon fontos volt, hogy szeressünk, – egymást, családot, rokont és minden embert. Mindig azt mondta: „Az emberekhez csak egy út vezet: a szeretet!”
 

Dr. Hogenová, Anna: A szeretet jelensége     CZ

A szeretet olyan csoda amely képes áthatolni az egészen egy felvillanás alatt, és ezután minden jóvá válik. A csodák iránti vakság szükségszerű jussa a technikára alapozó embereknek, akiket csak a pénz érdekel. A kapzsiság a polisz gazdasági működésének elvére lett kikiáltva. Az oktatásból használati utasítás lett arra, hogy hogyan kell pénzt szerezni és hogyan lehet kielégíteni a végtelen kapzsiságot. Ezért a szeretet is biológiai jelenséggé változott, és a tudósok azt kutatják, hogyan kerül a vérbe az endomorfin. Egy ilyen világban bizony nehéz dolga van a mélységgel rendelkező embernek, itt csak a kapzsi emberek tudnak virágozni.
 

Hrkút, Ján: A teremtett kegyelem és a teológiai szeretet dinamikus kapcsolata     SK

A tapasztalat figyelembevétele nélkül a kegyelem teológiája csak egy elvont és semmitmondó eszmére utalna. Vagyis egy kegyelmes Istenről szóló bármely valamirevaló értekezésnek az emberi tapasztalat a kiindulópontja és egyben célja is. A szeretet Istene nem ugyanaz, mint a görög Érosz, vagy a római Ámor, mert a szeretet nem részfeladat, hanem benne találkozik a teremtmény Teremtőjével. Az isteni szeretet nem nyílvesszők lövöldözése, hanem olyan mint a levegő, melyet ha élni akarunk, magunkba szívunk.
 

Mgr. Juhásová, Jana: A házassági szeretet törékeny szimmetriája     SK

A tiszta lelkiismeret felé vezető legszebb út az a békesség, amely az adás és kapás egyensúlyából fakad. Az ilyen csere a partneri kapcsolatok lelke. A szükségleteimtől való elszakadásra irányuló egoisztikus igyekezet ellensége a partneri kapcsolatoknak. Aki csak adni óhajt, a saját felsőbbrendűségének illúzióját akarja fenntartani, visszautasítja az élet ajándékait és tagadja mások jó tulajdonságait. Az emberek egy idő után nem kívánnak semmit sem kapni azoktól, akik visszautasítják a megajándékozást, és elkezdik kerülni őket. Ezért az állandóan segédkezők gyakran magányosak és megkeseredettek.”
 

Rev.Dr. Juhász László SJ: Az Isten emberszeretete és az ember istenszeretete     HU - US

Plátón is már megsejtette a szeretet mibenlétét és így öntötte érces görög szóba: „Szeretni annyi, mint szenvedélyesen egységre törekedni”. A keresztény hit azonban döntően újjáformálta ezt a gondolatot: „Isten maga a szeretet” és szeretni Istent annyi, mint lélekben egybeforrni Vele. Minden szeretet tehát Isten jegyét hordozza homlokán és ha őszinte, vagyis hiteles, akkor tiszta forrásból fakad, a szabad akaratból. Ez annyit jelent, hogy nem tűr semmi kényszert, mert a szabad szív párbeszéde egy másik szabad szívvel.
 

Rev. MacGarry, Brian SJ: Néhány gondolat XVI. Benedek pápa „A keresztény szeretetről” körleveléhez     EN - ZW

Más teremtményekkel összehasonlítva az ember úgy van megtervezve, hogy nemi kapcsolataiból a legtöbb örömérzést tudja kihozni.  Ez nem Ádám és Éva kihágásának a következménye. Isten ilyennek teremtett minket, és ezért mi hálával tartozunk neki. Ahogy a Szentírásban az Énekek könyve is bizonyítja, nem méltatlan erotikus szavakkal beszélni az ember és Isten közötti kapcsolatról, mert mindkét tapasztalat meghaladja a nyelv korlátait és csak a költészet képes helyesen kifejezni őket.
 

Dr. Mester B. Fiore: A szeretet pszichológiai tényezői     HU - CA

Az embert ma úgy tekintik, mint aki Istenhez, embertárshoz, és önmagához viszonyuló, relációban élő lény. (James F Keenan S.J., Erich Fromm, és mások).
 

Rev.Dr. Nemesszeghy Ervin SJ: Barátság Istennel - barátság emberrel     HU

A barátság számára a lényeges kérdés: „Látod azt az igazságot, melyet én látok?”, vagy talán még inkább: „Fontos-e számodra az az igazság, melyet én fontosnak tartok?”. Ezért van az, hogy a művészek önkéntelenül is úgy ábrázolják a barátokat, mint akik valamilyen közös irányba néznek, kifejezve közös érdeklődésüket, - ellentétben a szerelmesekkel, akik legtöbbször egymást nézik. A barátság a szeretet egy formája, amit csak szabadon lehet elfogadni és ápolni kell. A barátság lényeges eleme a tisztelet, bizalom, felelősségteljes elkötelezettség és hűség a baráti kapcsolat minden fázisában. Az igazi barát többet ad barátjának, mint amit tőle elvár. Az Istennel való barátság nem rombolja le az emberek közötti barátságot, hanem feltételezi, megnemesíti és kiteljesíti azt. János evangélista szerint „aki nincs barátságban testvérével, az nem lehet barátságban az Istennel sem”.
 

Pattery, George: Szeretet és igazságosság     EN - CA

Úgy gondolom a szeretet fogalma akkor gazdag igazán, ha a hűséggel összefüggésben értelmezzük: hűség saját énünkhöz, az Énhez (Isten), és másokhoz. Akkor majd a szeretet magába foglalja az igazságosságot is.
 

Rev. Pettipas, Gerry C.Ss.R.: A család, mint a szeretet iskolája     EN - CA

A hithez hasonlóan a szeretetet sem tanuljuk, hanem elkapjuk mások példáját követve. Apánk anélkül, hogy tudott volna erről, nekünk, gyerekeinek a lehető legnagyobb ajándékot adta, amit egy apa valaha is adhat gyermekeinek: szerette anyánkat. A leglényegesebb dolog, amit egy gyermek megtanul a családiskolában a szeretet. A gyermeket nem a szeretetről tanítják; a szeretet túl elvont az ilyesmihez. Mégis a szülői példából a gyermek felfogja a szeretet-kapcsolat lényegét.
 

Rev. Prassl, Friedrich SJ: A lélek súlyát szeretetben mérik     DE - AT

„A lélek súlyát szeretetben mérik”, mondja Szent Ignác, ami annyit jelent, hogy a jezsuita lelkiség a szeretet-szolgálat lelkisége, nem pedig egy erósz-mentes, lemondásokkal teli szolgálat lelkiség”
 

ThDr. Skoblík, Jiří: A szeretet rétegei     CZ

A keresztényeket gyakran éri az a vád, hogy az erósz megtisztítása által a test gyűlöletét szorgalmazzák (a pápa körlevele Nietzsche-t idézi). Ennek a vádnak azonban semmi alapja sincs, hiszen az ápolás nem sárbatiprást jelent. Az emberben nem a átdesztillált lelek szeret, hanem az egész személy a maga sokrétűségében. Bár nem tesz említést róluk, a pápa körleve tulajdonképpen két bacilussal számol el, amelyek az Egyház szervezetén élősködtek: az egyik a manikeizmus, amely ellenszenvvel tekintett a testre mint a gonosz istenség művére, a másik pedig a sztoicizmus, amely a szenvedélyeket utálta, a lelki egyensúlyra való állítólagos romboló hatásuk miatt. Mi keresztények valójában arra vagyunk elhívatva, hogy ápoljuk a szeretet, amely harmonikusan átjárja természetünk mindegyik részét.
 

Sočufka, František SJ: „A keresztény szeretetről” pápai körlevél főbb gondolatai     SK

Hogy a pápa az Isten szeretetéről beszél körlevelében, annak az az oka, hogy a mai világban Istenre hivatkoznak amikor bosszúra, mások gyűlöletére, vagy erőszakra uszítanak. A szeretet az emberiség alapszavai közé tartozik. Az Egyház szerepe, hogy megtisztítsa az értelmét és visszaadja neki régi csillogását és szépségét, hogy a szeretet újból bevilágítsa életünket és világító-torony legyen utjainkon. Visszaadni a szeretetnek régi csillogását annyi mint visszatérni annak gyökereihez, vagyis Istenhez.
 

Szebenyi, Andrew SJ: A keresztény szeretetről - pápai körlevél elemzése     HU - CA

Sokan úgy gondolják, hogy az éroszt meg kell tisztítani, hogy az agapévá válhasson. Szerintük az út az érosztól az agapéig egyirányú út: ahogy az érosz elfakul, úgy erősödik az agapé. De a sok tisztogatásnak gyakran az lesz a vége, hogy végül az éroszból semmi sem marad, vagyis szétromboltuk az éroszt az agapé javára. Az Újszövetség egyetlen egy alkalommal sem tesz említést az éroszról.
 

Szilvássy Gábor: Szeretet fogalmunk egysége és összetettsége     HU - CA

Ugray Ildikó: Gondolatok a szeretet ezer arca közül egynéhányról     HU - CA

Ma élő magyar és másnemzetiségű tanítók elképzelései, melyek ősi kutakból merítve vezetik, bátorítják a modern embert a szeretet mágiája megértésére, megérésére, és megélésére.  A szeretet mint tudati fokozat.
 

Vad Erzsébet: Önismeret és Isten szeretet     HU

A lehető legjobb és legtöbb, amit a szeretteinkért tehetünk, ha minden igyekezetünkkel és figyelmünkkel megpróbáljuk megismerni a másik embert. Ráérezni arra, hogy ki is ő valójában? Mi az az üzenet, amit hoz az életével, amit át fog adni az emberiségnek? Hiszen ez az ő életfeladata. Ha képesek vagyunk ezt meglátni, akkor már csak a feltételeket adjuk, hogy az általunk szeretett ember kibontsa önmagát, mint egy ajándékot. Ahogy a virág „tudja” már csírájában, hogy mivé fog válni. A mi dolgunk földbe tenni, fényt és vizet adni mindehhez.
 

Varga Győző: Elmélkedés a szeretetről     HU

A szeretet adni – a szerelem kapni akar.  Milyen csodálatosan tükrözi anyanyelvünk két szava a két fogalom közti különbséget. A ma beszélt és általunk ismert világnyelvekben egyetlen szó jelöli mindkét fogalmat. Ezért XVI. Benedek pápa első körlevelében a héber, az ógörög és a latin nyelvet hívja segítségül  – hiszen az anyanyelve német, és magyarul nem tud –,  hogy elmagyarázza: a szerelem optimális esetben szeretetté alakul át: már nem a másikat akarom, hanem neki(k) adom magamat: érte, értük (házastárs és gyerek/ek/) élek.  A szeretet: annak a kincsnek a pazarlása, amelyre az jellemző, hogy minél jobban pazaroljuk, annál több marad nekünk is!
 

Varga Ilona: Szobor     HU   (novella)

A szeretet nem ér véget a halállal - a síron túl is folytatódik.