|
A lélek súlyát szeretetben mérik
Friedrich Prassl
Ausztria
Megfontolások a szeretet eléréséhez
Megjegyzés: Kezdésként két dolgot kell meggondolnunk.
Először: a szeretetnek sokkal inkább a tettekben kell lennie, semmint szavakban.
Másodszor: a szeretet a kétoldalú önközlésben van (kommunikáció); ezekszerint, szeretetet ad a szeretettnek és a szeretett tudtul adja, hogy milye van, vagy mit tud és válaszában viszont szeret; ebben a tudatban vagy megbecsülésben vagy gazdagságban azt is közli, hogy milye nincs és mi a különbség köztük.
Imádság: a megszokott előkészítő imádság.
Az első előkészítő gyakorlat a felépítésből áll (helyszín); hogyan felelek meg az Úrnak az Isten előtt, az angyalok előtt, a szentek előtt, akik baráti kérésekkel fordulnak felém.
A második: kérd amit kívánsz, itt és most: kérem az alapos tudás kegyelmének megkapását annyira emelkedetten, hogy teljesen elfogadjam őt és szerethessem isteni méltóságát és téged szolgáljalak mindenben.
Első pont: a teremtmények kegyelmeiről, a tehermentesítésről és a különleges ajándékokról való megemlékezésnél a átadásra emelésnél (ténylegesen) sokkal inkább hív az, amilye az Istennek van, amit abból adott nekem és amit az Urunk tett értem, amennyit elengedett és ésszerű, hogy ugyanez az Isten, aki értem is adta magát, milyen sokszor kéri ezt, csak istenségének megfelelően képes kész lenni erre. Részemről fontolgatom az indokok indokait és az igazságosságot, mit ajánlhatok és adhatok isteni méltóságának mindezért, mintegy nagy átadási ajánlatként, nevezetesen mindent, amim van, önmagam:
Uram fogadd el és vedd magadhoz teljes szabadságom, emlékezetem, értelmem és teljes akaratom, minden javam és tulajdonom; Te adtad nekem, Én pedig visszaadom, Uram, Neked; minden a tiéd a teljes akaratod szerint; ez a szereteted és irgalmad adja nekem, ez elég nekem.
Második pont: a növények úgy néznek ki, ahogy Isten él a teremtményeiben, az elemekben, létrehozta őket, életet adott nekik, az állatoknak törekvő felfogóképességet, ami miatt az emberek értelmesnek látják azokat; és bennem is: létre hozott, feléledtem, amint érzékeim és értelmem felébredt, ami jutalomnak látszik, templomot csinált belőlem is, mivel én is isteni méltóságának képére és hasonlatosságára készültem, Én. És újra magamra tekintek úgy, ahogy az első pontban mondtad, vagy egy másikban rólam, ha érzem ezeket, akkor jó. Csak végighaladok minden következő ponton.
Harmadik pont: gondold át, mint Isten, ki végez szorgalmas munkát, mert a Föld felszínén számomra minden elkészített dolog dolgozik és küzd, ami azt jelenti, hogy egyként viselkedik. Így fejlődnek és törekszenek például az égitestek, elemek, növények, állatok stb., életet adnak és kapnak stb., ezután visszagondolok magamra.
Negyedik pont: mint minden fentről ereszkedő áru és ajándék úgy az erő (feszültség) is szétosztott számomra, erős és végtelen odafentről, lásd: az igazságosságot, minőséget, áhítatosságot, könyörületességet stb., ahogy a napsugár leereszkedik a vízért stb. ahogy a Nap is a forrásból. Végül az elmondottak alapján visszatekintek magamra.
Párbeszéddel megerősít és egy Miatyánk.
Felajánlás – a szeretet elérésének megfontolása
Nekilendülés
Istent keresni, megtalálni és szeretni, minden Istennel kapcsolatban él
„A lélek súlya a szeretet” – Szt Ignác így jellemezte a „szeretet”
jelentését egy püspöknek írt levelében – ez „a szeretet súlya”. A szeretet
elérésének megfontolásához mintegy előkészítő megjegyzésként írta, két dologra kell ügyelnünk:
A lelki élet megnyílása a mindennapokban, az imádkozási szokás, manapság sok embernek gond, akik
hitbeli problémájuk miatt kerülnek életbeli zavarba. A megoldás nem az imádkozás hosszán, vagy az
elmélkedési gyakorlatok változatosságán múlik – ezen gyakran akármit is nehéz
változtatni.
Isten akaratának elfogadási készsége
Szt Ignác nem hangsúlyozza az imában, elmélkedésben, oltáriszentség ünneplésében töltött idő hosszát. Ehelyett ismételten az aggódását fejezi ki egy veszély miatt: az embernek könnyebb egy hosszú imába „menekülni” (önmagáért „teszi”), semmint Isten akaratát keresni.
Közismert mondással Hieronymus Nadal – Szt Ignác egyik első rendtársa – fejezte ki az ignáci lelkiségnek ezt az elemét: „tetteidben legyél összeszedett”, latinul: „in actione contemplativus”. Szt. Ignácról pedig azt írta: Abban a kiváltságban részesült, hogy érezze és lássa Isten jelenlétét és a lelki dolgok hatását Isten minden teremtményében, tettében és párbeszédében, ugyanakkor tetteiben szemlélődő (simul in actione contemplativus) – ezt úgy szokta kifejezni: Isten mindenben megtalálható.”
Ez az imádkozási mód már egy lehetőség és Szt Ignácnak mindenki felé való buzdítása, aki lelki gyakorlataiban mélyebben akarja keresni az Istent. Minden-dologban-Isten-keresésének-és-megtalálásának az alapja az Isten világban való munkája. Mielőtt az Isten keresésünkben megnyílunk egymás felé, Isten már mindenben megtalált minket. „Isten a teljes világ”, ahogy Alfréd Delp halála előtt tömören kifejezte. Ez megalapozott elővigyázatosság és felismerő gondolkozás.
Vegyük figyelembe Szt Ignác kérését, amit a 'gyakorlatok a szeretet elérésére' könyvében javasolt (EB 234), „gondoljuk meg hogyan él Isten teremtményeiben, hogyan hozott létre, a Szentlelken keresztül, ébresztette fel érzékeim, értelemmel áldott meg, hogyan törekszik felém fáradságos munkájával az Isten minden Föld felszíni teremtményében, ami bizonyos szempontból azt mutatja, hogy Ő maga dolgozik bennem, az égben, az elemekben, a növényekben, a gyümölcsökben, a csordákban stb., létrehozta ezeket és növekedést, érzékelő életet adományozott nekik”
Szt. Ignác válasza Istennek az emberekkel való kapcsolatára: a Felé való erőfeszítésünk és hosszantartó imádkozásunk kérdése az imádkozásban nem fordulópont; inkább mindig imádkoznunk kellene, ahogy a meghívott emberek az Istennel kapcsolatban vannak, akiket megérintett a szeretete és szerszámként működhet bennük.
Isten akaratának teljesen átadási készségét Szt. Ignác a „megsemmisülés”
szóval fejezte ki, ami értehetetlenül hangzik számunkra. Az Istenben való bizalom csak akkor
növekedhet, ha az ember önszántából adja magát Istennek, az Isten akaratát akarja
végrehajtani. „Atyám… legyen a te akaratod szerint”. Itt a szív
szabadsága a döntő ez az, ami az Istenhez való közelség minden hívásában benne
van.
Isten megtalálása és a szeretet elérése
Az Isten akaratára való figyelés és készség gyakran a lelkigyakorlat végén van, vagy az intenzív ima élte után, vagy egyfajta nagy délutáni nekilendülésként. Akárhogyis merül fel bennem a kérdés, életben marad és tovább növekszik? Hogyan élhetek az Úr szerető közelségében mindennapi kívánságaimmal?
A lelkigyakorlat végén Szt. Ignác javasolja „a szeretet elérésének a megvizsgálását” (EB 230-237). Ezzel a gyakorlattal való gyarapodás nem csak egyházi személyek számára segíti az esemény összegzését. Olyan ima terhet szeretne, mint amit Ő visel az emberekért Isten szeretetében és szenvedésében. Ez a megfontolás hidat ver a napi élethez. Ő segíteni akar az embereknek, akik a szakmai kérés közepette lelki alkatot akarnak adni életének. Ő aktív szeretetre sürget és egyeztessük ezt a következőkkel: „ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal.” (1Jn 3.18). Ez a belső hozzáállásból többet éreztet, mint egy üres módszer…
Ez a megfontolás segít, hogy felfedezzük Isten munkáját a világban és saját életünkben. A bűntudatra ébredés azon alapszik, hogy minden élet az Istenből árad. Továbbá Isten, mint teremtő, munkájában önmagát adja a világnak. Közelebb kerül hozzánk és minden gyengeségünk ellenére lakosztályában helyet készít számunkra. „Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, s az Isten Lelke lakik bennetek?” írta Pál a korintusi keresztényeknek az első levelében (1Kor 1.16).
Isten a bennünk élésre és növekedésre törekszik. Erőssége és minősége együttműködésre és személyes felajánlásra szólítja az embert. Tekintete ezen marad, mint minden teremtményének ajándékként „fentről” menedékhelyet adott világunknak és személyes életünknek – „mint a Nap sugara és a forrás vize”. Így mindenből Isten titka árad, amiben megtalálhatjuk az Istent és szolgálhatjuk.
Szt Ignácnak hosszú időn keresztül alapos jártassága lett az Istennel. Az Istennel való családias viszonyáról beszélt, latinul: „familiaritas cum Deo“. Szt. Ignác otthon érezte magát és tudta mit tegyen Istennel: talán itt vagyok, amint vagyok; itt álarc és külszínesség nem szükséges és nem is lehetséges; igen itt Isten szeretetében élek. Elértem a szeretetet, a tüzeset, először és utoljára, önmagam is szeretve, a szeretettel, amit fentről szabadon adott.
„Végy magadhoz, Uram, és vedd teljes szabadságom, emlékezetem, eszem és teljes akaratom, teljes hitelem. A Tiéd, visszaadom neked, magamat adom neked, Uram, teljesen a Tiéd; rendelkezz vele akaratod szerint, add nekem szereteted és könyörületed, ez elég nekem.”
Közülünk szinte senki sem lenne képes gyökeresen végrehajtani ezt az imát – ez a dinamikájával Isten megközelítésén dolgozik. Ha csak kis lépéseket teszünk ezirányban – az is elég!
Felirat: „Szeretettel vagy anélkül”
„Szeretni és szolgálni mindenben”
A megállási idő témája: „Isten – mindenben” és a befejezés Szt. Ignác szerint:
„Mindenben Isten keresése és megtalálása”. Ez a kifejezés Szt. Ignác lelkiségének
az összefoglalása. Ez illeszkedik a Szt. Ignáci évhez, melyben Xavier Ferenc és Fabel Péter 500.
születésnapját és Szt Ignác halálának 450. évfordulóját ünnepeljük. És természetesen Jézus
Krisztust, aki ebben az érintésben létezik „Isten a teljes szívével, teljes lelkével, minden
erejével tökéletesen szeret és szereti magát.
Ma az első nekilendülésben „a szeretet elérésének megfontolásából” egy alapvető
igényre nyílunk meg: „Szeretni és szolgálni mindenben”
Holnap a második nekilendülésben „a szeretet művészetéről” beszélgetünk,
„a szeretet megvalósításának” a példáiról a „titokzatos hétköznapi”
élet tervezésében.
Első vázlat:
Az ignáci lelkiség a szeretet szolgálat lelkisége. Nem egy erotika nélküli önsanyargató
lelki szolgálat, hanem egy szeretetből végzett munkának a lelkisége. Ezt kifejező példák:
Második vázlat:
A szeretet hat dimenziója (vö: „a szeretet elérésének megfontolását”
a gyakorlatok könyvben)
Megjegyzés a tudatos imádság idejére. Elegendő egy vagy két megjegyzést követni.
Szeretettel vagy anélkül
A szolgálat szeretet nélkül bosszantó
A felelőség szeretet nélkül tapintatlan
Az igazság szeretet nélkül rideg
A nevelés szeretet nélkül ellenzetlen
Az okosság szeretet nélkül fondorlatos
A szívélyesség szeretet nélkül képmutató
A rendszabály szeretet nélkül kicsinyes
A szakértelem szeretet nélkül mindentudó.
A hatalom szeretet nélkül erőszakos
A becsület szeretet nélkül dölyfös
A vagyon szeretet nélkül fösvény
A hit szeretet nélkül vakbuzgó
A szolgálat szeretettel állhatatos
A felelőség szeretettel gondoskodó
Az igazság szeretettel lelkiismeretes
A nevelés szeretettel türelmes
Az okosság szeretettel megértő
A szívélyesség szeretettel jóságos
A rendszabály szeretettel nagyvonalú
A szakértelem szeretettel tisztességes
A hatalom szeretettel segítőkész
A becsület szeretettel szerény
A vagyon szeretettel bőkezű
A hit szeretettel békeszerető
(Szilvássy Gábor fordítása, az eredeti német nyelvűről szövegfordítóval angolra átírt változatból)