T. Reese SJ / Borbély Sándor SJ.: Az Egyház felkészülése a jövő évezredre     EN - US

Thomas Reese társadalom­kutatóként elemzi az egyházban jelentkező problémákat és néhány gyakorlati megoldás menetet is javasol a gondok kezelésére.

Három kényes kérdéskört vesz szemügyre, amelyek szerinte a harmadik évezred kezdetén az egyházat megakadályozzák abban, hogy szembe nézzen a jövővel. Ezek a szexualitáshoz való viszonyulás, a nőtlen papság, valamint a hierarchia vitás kérdései.

Ezekután hét lehetséges reformstratégiát elemez. Négy negatív „reform lehetőséget”, amelyek jelen vannak és erősödhetnek az egyházban, mint a szkizma, a prófétát játszók serege, a látszólagos konformizmus és a hallgatás. Valamint három pozitív reform­stratégiát, amelyek szintén jelen vannak, és lehetőségként jelen lesznek a jövő egyházban. Ezek a hiteles keresztény tanúságtétel, a „tégy meg minden tőled telhetőt” elv, valamint a  kissé részletesebben tárgyalt szellemi képzés fáradalmas és hosszadalmas útja (különös tekintettel a nem-klerikus hívekre).

Befejezésül megállapítja, hogy bármennyire is borúlátóra sikerült a tanulmánya, azért mégiscsak bizakodó lélekkel tekint a jövőbe, amire különösen a II. Vatikáni Zsinat ad reményt. Személy szerint pedig különösen ajánlja az állandó megtérést és a szeretetet, mint két legfőbb keresztény erényt, amellyel hiteles tanúságot tehetünk Istenbe vetett hitünkről és az egyházról.
 

Mócsy Imre SJ / Borbély Sándor SJ.: Íme, újjáalkotok mindent     HU

Mócsy Imre tanulmánya alapján először az Ószövetségben hangzottak el ezek a szavak, mikor a választott népet bűnei miatt Babilonba hurcolták. Másodszor az Újszövetség kapujában, mikor látszólag győzött a Gonosz az Igaz fölött, de Krisztus keresztjén valami új valósult meg. Harmadszor a jelenések könyvének végén, mikor az egész teremtés egyetlen tűzvésznek látszik, akkor utoljára hangzik el: Íme, újjáalakítok mindent. A végső nagy világégés egyetlen értelme: az új ég és új föld, az új város és az új paradicsom.

Korunkban az Egyház elvesztette politikai befolyását, amire sosem volt megbízatása. A kulturális intézményekben elvesztette jelentőségét, de sehol sincs megírva, hogy ezeket az Egyháznak kellene vezetnie. A kreatív területen is vesztett jelentőségéből, de ha az állam ezeket el tudja látni, akkor nincs is rá szüksége. A kereszténytelen rendszer olyat is megvalósított, amit a keresztényeknek kellett volna megtenniük és ezzel szorongatja a hívőket.

Az új kereszténység valódi és önálló-; edzettebb és mélyebb-; vallásosabb jellegű-; és mindinkább a világiak egyháza lesz. Amit Isten a történelmi erők által elpusztítani enged, az csak lényegtelen és mindez azért történik, hogy annál szebb és értékesebb legyen az az új, mely a romokból és pusztulásból felépül.
 

Rev. Caspersz, Paul SJ: A hit szolgálata a 3. évezred végére     EN - LK

Nehéz előrejelezni 25 évet, vakmerőség 100 évet és szinte teljes őrültség 1000 évet. Csak néhány kérdést tehetünk fel és keressük rá a választ.

Nincs, nem volt és nem lesz biztos pont, a bizonyosságot a hitünk adja a tudatunknak. Viszont vannak igaz történelmi események, mint Asoka, Gotama, Jézus élt, akik egyszeri szavai és tettei évezredekig, vagy évtízezredekig is fenn fognak maradni. Bizonyosan előre jelezhetjük, hogy 1000 év múlva a szavaikat éppúgy fogják olvasni, mint olvasták Jézus idejében, vagy tesszük ma, mert ezek a szavak alapozzák meg az Egyház hitét, vallását és lelkiségét. Jézus szavait pedig nem lehet másként értelmezni, mint a szegények felszabadításának kinyilatkoztatását. Jézus ácsként jött közénk. Tudta, hogy a bűnös inkább áldozat, sem mint gonosz. Szereti az embereket és engedi, hogy szeressék.

A II. Vatikáni Zsinattal összhangban, az Egyház a szegények Egyházává fog válni, amely feladat végrehajtása ránk vár az elkövetkezendő évezredben.
 

Fr. Dall'Oglio, Paolo SJ: Jövendölés, személy, jövő     EN - SY

A jövőben a Kereszténységnek alkotó módon kell majd szembenéznie az Iszlám gyors terjedésének tényével. Íme egy út, amely egy szíriai jezsuita szerzetes szerint járhatónak tűnik.

A próféták szelleme, Illés, Énok és Keresztelő Szent János szelleme folyamatosan ereszkedik alá a mennyekből és tér oda vissza a tüzes szekéren. Mózes még mindig hirdeti a Megváltó eljövetelét, és Mohamed is csatlakozott hozzá.

Hogy Mohamed üzenete keresztényellenesnek tűnik az azzal magyarázható, hogy minden kinyilatkoztatásnak bele kell testesülnie egy bizonyos kultúrába (nyelv, történelmi körülmények, társadalmi és vallási háttér, stb.).  Ez figyelmeztetés legyen mindenki számára, aki vagy abszolút igazságnak veszi az üzenetet, vagy, másik végletként, mindent megkérdőjelez.  Mohamed üzenetéről csak hosszú évtizedes párbeszéd és közösségvállalás után alkothatunk majd jobb fogalmat.

Ütött az új prófécia órája.  De nemcsak egy új igehirdetőre (prófétára) van szükségünk; hanem mindannyiunknak igehirdetővé kell válnunk.

Jézus egyik tanítványa szerint (2 Kor. 3.7-18) Mózes fátyla leereszkedett a Golgotára befedni annak hittitkát (misztériumát), máskülönben az az elkülönülés rabjává válna. A Korán ezt a fátyolt még jobban kiterjesztette, nehogy a hatalmában leáldozó „keresztény Nyugat” lakat alatt tudja tartani ezt a hittitkot (misztériumot), kisajátítva saját magának.
 

Fr. Dall'Oglio, Paolo SJ: Kolostor Deir Mar Musa-ban     EN - SY

A kolostor Damaszkusztól 80 km-re északra fekvő Nebek kisváros melletti hegyekben fekszik. A hagyomány szerint abesszíniai Szent Mózes, az etiópiai király fia, szerzetesként Szíriába vonult, majd remeteként élt. Vértanú halála után családja hazavitte a testét, de a hüvelykujja ereklyeként Szíriában marad.

1982-ben, Fr. Paolo, egy fiatal arab jezsuita növendék utazott a deir mar musa-i romokhoz és elmélkedéseiben három fő elvet szögezett le.

1. Az ima és szemlélő-elmélkedés (kontempláció) nem „szerszám”, vagyis eszköz a célhoz, hanem maga a cél, a teljes jutalom.
2. Az örömhír (evangélium) egyszerűsége, az élet összhangja és teljes felelősége a teremtmények és a környező társadalom iránt.
3. Vendégszeretet, amit a régi szerzetesek mindig gyakoroltak.

A romokon általa alapított kolostor közösség a keresztény-iszlám párbeszédben a különbözőség titkát kutatja. Ehhez olyan megosztott kultúrát kell létrehozni és fenntartani, amely a békén, egymásiránti tiszteleten, valamint a személyek és közösségek közti együttműködésen alapszik.
 

Rev.Dr. Deák István: Az egyház jövője a XXI. században     HU - CA

Gondolat indítója:
1) Megkülönböztetés a „vallás” és „lelkiség” közt.
2) Átmenet a törvény-irányzatból és hűségből az istenfiak szabadságának légkörébe, azaz az „ortodoxia” elsőbbségének kérdése.
 

Rev. Filka, Pavel SJ: Új feladatok a kommunizmus bukása után     DE - CZ

Csehországban a nagy egyházak rohamosan veszítik el tagjaikat, és ez megtapasztalható a világ más tájain is. A jelenségért nem lehet kizárólag az „istentelen” világot okolni; az Egyház is felelős. Vezetői képzése nem tartott lépést a rohamosan változó világ igényeivel. Az Egyház nyelvezete hidegen hagyja a társadalom széles rétegeit.  Sokszor túlságosan bíráló hangnemet üt meg ott, ahol több emberiességre, megértésre, feltételekhez nem kötött szeretetre, és a másik elfogadására lenne szükség. Az átállást azonban meg lehet  - és kell -  tanulni, és ez az új papképzési rendszer egyik fő feladata kellene hogy legyen. Az idő ellenünk dolgozik.
 

Glaser János: A világi Egyház     HU - CA

A jövőt lehetetlen megjósolni, de a közelmúlt és a jelen irányzataiból, tendenciáiból lehet arra következtetni, milyen irányban fejlődhetünk a közeljövőben.

A XX. században, főleg a második felében három tendencia volt különösen szembetűnő az Egyházban:

1. az eredeti, őskeresztény értelmezések, tanítások, életmód újra-felfedezése;
2. a klerikalizmusból a hierarchizmus felé való eltolódás, és ezzel kapcsolatban a világiak szerepének előtérbe jutása, és
3. a kollegialitás elvének előretörése.

Mindhárom új lehetőségeket és felelősségeket hoz a világi hivőkre, pl.: a hitélet radikalizálása, felelősség vállalás az egyházi közösségek életében, részvétel az egyházi szervek döntéshozatalában és kormányzásában, a keresztségi papság gyakorlása, stb.
 

Rev. Inama, Markus SJ: Egyáltalán nem olyan egyszerű     DE - AT

A fiatalok „könnyű”-nek gondolt élete egyre inkább szertefoszlóban van. Egy többelvű (pluralista) világgal kell szembenézniük, ami egyáltalán nem olyan egyszerű, mert:
- a fiatalság gyakran magára hagyatott,
- magasak a velük szembeni elvárások,
- tovább tágul a szakadék a szegények és gazdagok közt,
- a fiatalok szabadságát erősen veszélyeztetik a hírközlők (média) és a kereskedelem,
- térben és időben egyre jobban beszűkülő világgal kell szembenézniük, és sokan attól tartanak, hogy kiszorulnak belőle,
- ilyen körülmények közt a hitet, a dolgok értelmét, az együttérzést és igazságosságot feszegető kérdések tárgytalanná válnak.

A kereszténység befolyása csökkenőben van, jelképeit egyre kevésbé értik és egyre kevésbé vonzók. Egyéni életstílust alakítanak ki. A jövő bizonytalanságától való félelem és az iskolai oktatás hiányossága miatt egyre inkább a szélsőjobboldali irányzatok felé sodródnak. A hit továbbadásának a csatornái eldugultak (család, hittan, istentisztelet (liturgia)).

Annak ellenére, hogy sokan megkongatták már a vészharangot a fiatalság fölött, ők saját maguk sokkal pozitívabban látják jelen- és jövőjüket. Szerencsére van bennük valami, ami többségüket képessé teszi a rohanó világhoz való alkalmazkodásra.  Még az annyiszor elátkozott internetet is képesek kihasználni, ahelyett hogy passzív fogyasztókká válnának.
 

Rev. Jaschkó Balázs SJ.: Merre haladsz Egyházunk?     HU - CA

Figyeld a jelent! Vedd észre milyen új értékek bukkannak fel és a régiek közül melyik veszti el jelentőségét:
a) a nagy emberi családban
b) a keresztény közösségekben
c) a római egyházban.
Imával kísérd és támogasd a szükséges változásokat!
 

Rev.Dr. Juhász László SJ.: A hit jövője     HU - US

A hit mivolta
A hívés elégséges bizonyító érv nélküli mások tanúságtételén, elégtelen személyes ismereten vagy tudományos feltételezésen alapszik, aminek bizonyítása a jövő nemzedékre vár. Ezzel szemben a hit kinyilatkoztatáson alapszik, természet feletti erény, mely lehetővé teszi Isten megtapasztalását.

A hit válsága
Szent Ágoston alapján az Embernek nincs szoros értelemben jelenje, csak az állandó változást magánviselő múltja és jövője, amivel szemben Istennek csak jelenje van. Ezt a keresztény bölcselet változás nélküli tökéletességként hoz­za hozzánk közelebb. Korunk, mint az állandó változás kultúrája az Isteni tökéletességben való hit ellen harcol. A fejlődéselméletben a leszármazáson és az alkalmazkodás célnélküli változásain keresztül a véletlen foglalja el az Isten helyét. Kérdés azonban, hogy ki vagy mi adta létüket, tartja őket életben és irányítja fejlődésüket? A liberális erkölcstant névleg „lelkiismeret szabadságra” változtatták, amelyben az állandó erkölcsi törvényen alapuló lelkiismeret helyébe egy szubjektív és realista értékítéletet csempésztek.

Reményünk
Krisztus ígérete alapján az Egyházzal marad, akinek a hivatása a hit fenntartása és terjesztése, a mi felelőségünk pedig jelenlétének és tökéletességének elfogadása. A hit jövőjére nézve nem felejthetjük el, hogy Nagypéntek nélkül nincs Feltámadás. Reményünk mégis biztos, mert akármennyire távolodjon kultúránk az Istentől, az idő akaratunk ellenére is közelebb visz Krisztus második eljöveteléhez.
 

Rev. MacGarry, Brian SJ: Az új évezred kilátásai     EN - ZW

A versengő irányzatok kimutatása könnyebb, mint a jövendölés.
Mind a földi, mind a vallási irányzatokban kettősség húzódik. A műszaki tudományok tetteire már érzékeljük a Föld válaszát.

A Föld különböző részén különbözőek a kilátások, s hogy megfelelhessünk a kihívásnak, közelebb kell kerülnünk egymáshoz, mint ahogy a múltban voltunk. Bárki, aki elfogadja a kihívást osztozni fog a szenvedésben. A hívők kihívása lesz, hogy újra megvédjék az emberi méltóságot.

Pieris Alajos SJ. kimutatta: a vallásos hagyományok ott találkoznak, ahol az önkéntes szegénység találkozik a nem önkéntessel. A lelki életnek a szegényekkel és kirekesztettekkel való azonosulásban és a különböző vallási kultúrák hagyományainak kölcsönhatásában kell láthatóvá válni. A növekedés ott fog jelentkezni, ahol az emberek illeszkednek a gyökereikhez.

Az elkövetkezendő ötven év kilátásai:
Társadalmi változások, növekvő megosztottság, növekvő ellentét és a lelkiség elmélyülésének növekedése, ahol vallásos hagyománnyal találkozik.
 

Rev. Madelin, Henri SJ: Isten és a császár     FR

A felelős politikusok a magánélet felé igyekszenek kinyomni a vallást, hogy az emberek Istent mindössze a szívekbe zárva ismerjék el, és nem mint az események mozgatóját és mindennek az Urát, az egész emberi történelem eredetét és célját. Állam és Egyház szétválasztása három lényeges lépésben történt.

1. Egy közömbös állam keletkezése.
2. Az Egyház hivatalos jellegének megszüntetése. A pluralisztikus állam törvényei eltávolodnak a keresztény moráltól. Az intézményeknek és az egyéni életvezetésnek ezt a különválasztottságát a Tízparancsolat elvilágiasodásának lehet nevezni.
3. A vallás számára a közéletbe való bármiféle beleszólás megakadályozása. Ez valójában vallástalanítás, vagyis a vallás teljes félreállítása.

Nyugat-Európa számára a jelenlegi kérdés az, hogy az intézményes vallások ne satnyuljanak el és a vallást lassan-lassan ne hagyjuk el, mint egy használhatatlanná vált szokást. A keret ugyan megmaradt, de a belső tartalomból hiányzik a régi lényeg. Az emberek többsége közömbös a vallással szemben és nem érzi kötelességének az előírások megtartását, hanem magánerkölcsöt követel. A polgári állam, polgári házasság, és polgári temetés után most eljött a polgári társadalom is. Egyre inkább személyes választáson alapul a hívő hovatartozása, és egyre kevésbé a családi vagy szociális örökség következménye. Egy nagy skálán szervező vallásból átmegyünk egy a személyek és kisebb csoportok által választott vallásba. Az egyén lelkiismerete háromszögében az egyén hite lassanként a szabadság és a személyi szentség és méltóság védelmezőjének és a mindenkiről gondoskodás elősegítőjének tekinthető.
 

Dr. Molnár Gyula: Mária a történelemben     HU

Nincs Isten mentes világ, nincs Isten mentes történelem. Nem az okoskodó agy dominál a magyar lét ezeréves fennállása titkának megközelítésében, hanem a Magyarok Nagyasszonyának, pártfogónknak kegyelem közvetítése. A Szűzanya alakja már a török uralom előtt is számtalan, városka, helység és közösség címerében szerepelt. Ezerévünk tele árnyékkal, de ugyanakkor menetelünk is egy árnyékmentes világosság felé! Minden ázsiai nép felszívódott a szláv és germán néptengerben, kivéve megkeresztelkedett magyar őseinket. Honnét ez a kivételes alkalmazkodó képesség. 1956 októbere is felveti a kérdést, hogy milyen Mária közvetítette kegyelem működik a magyarság erőterében? Nem vonható kétségbe, hogy fennmaradásunkban ott van állandóan az egyház édesanyja társmegváltói kegyelemközvetítésének áldott keze.
 

Rev. Nicholson, Paul SJ: Vallás, hit és Egyház fejlődése     EN - UK

Az ezer évre való előrevetítés a tudományos képzelődés világába tartozik.

A jóakaratú emberek közt a nagyobb egység, vagy nagyobb megosztás kiélezett választása valószínűleg megszűnik. Emiatt nem látok örökké növekedő vallási egyveretűséget körvonalazódni, amelyben végül mindannyian összejönnénk egy személytelen lény imádatában. Inkább az egyének fogják egyre mélyebbre ereszteni gyökereiket a sajátos hagyományaikba, de úgy, hogy nyitottak maradjanak azok belső látásai felé is, akik más utat választanak.

Így ebben a „szép új világ”-ban a hit a legmélyebb értékeim mellett való nyílt elkötelezettség. Az embernek furcsa lesz ilyen hit nélküli élnie; s az is valószínűtlen, hogy a hitem pontosan olyan lesz, mint a szomszédaimé. Nem lesz nyomás az egyformaságra sem. Az Egyház itt a népnek az a testülete, amely hitét Jézus Krisztusba veti, bár nagyon különböző módon és nincs egyértelmű válaszvonal a hit ilyen vagy olyan formája közt. Az istentiszteletet az a ráérzés szabályozza, hogy melyik módszer vagy forma az, amely egy bizonyos istentiszteletben résztvevő csoportot mélyebben tud kapcsolatba hozni a megvallott értékeivel.

A harmadik keresztény évezred végén a hit sokkal nyilvánvalóbban fog látszani az élet bármely szemszögéből és misével ünnepelhetik a negyedik keresztény évezred kezdetét.
 

Sasvári Gyula: Merre tart az Egyház?     HU

A fejlett világ országaiban az Egyház gyakorlati jelentősége megdöbbentő mértékben zuhan. Nemcsak a templomlátogatottság statisztikáiban jelenik ez meg, hanem abban is, hogy hovatovább Latin-Amerikából érkeznek misszioná­riusok Észak-Európába, hogy Krisztus jó hírét ismét elhozzák. Magyarország is missziós terület lett ismét.

A ma Egyházának doktrinális, hatalmi-kormányzati, és erkölcsi rendszere egy olyan korban gyökerezik, mely alapvető módon különbözik a maitól, az új korszak híveinek életét meghatározó értékrendtől. (Csupán egy illusztráció: A „legvallásosabb” fejlett ipari ország, az USA lakosságának közel fele rendszeres templomlátogató. Ugyanakkor, ezek majd 80%-a nyilatkozik úgy, hogy az teljesen rendben van, ha a hivő nem ért egyet a pápa [püspök] nyilat­kozataival.) Az új évezred hajnalán drámai feszültséggel kell szembenéznie az Egyháznak, ha össze akarja egyeztetni e két világot.

Vajon melyek a mai kor legjelentősebb feszültségforrásai, hogyan készülhet fel az egyház az ezekkel való szembenézésre, és milyen lehet az az egyház, amely a küzdelemből kikerül majd? Beszélgetésünkben ezekre a kérdésekre keresünk lehetséges válaszokat.
 

Rev. Selvam, A. Arumai SJ: Így gondolkozik egy katolikus     EN - ES

Gondolják:
Az Egyház nem elég rugalmas a mai kor gondolkodásának követésében, ehelyett szigorúan követik a szabályaikat és hittételeiket.

Gondolom:
Sok pap csak teszi és nem éli az Egyház építését, pedig megélni több mint tenni.

Az Egyház helyzete ma:
Keleten: az Egyház az, aminek lennie kell, bár ha üldöznék, gyorsabban növekedne. Nyugaton: Az Egyházközségek nagyon buzgók, de csak addig, amíg a nyolcvanas éveiket élők még élnek.

Lehetőségek:
Az igehirdetőknek fel kell állni a székükről és kimenni az emberek közé. A hírközlő eszközöket jobban fel kellene használni az igehirdetésre. Nemcsak elmélkedni, hanem elmélkedni a cselekedetben. A világiakat jobban bevonni a munkába. A családi orvoshoz hasonlóan legyenek családi papjaink. A miséket az emberek összejöveteli helyein is lehetne tartani, nemcsak a templomban.

Emlékezzünk rá hogy az elveszett bárányért nem elég aggódni, hanem tenni kell a megmentéséért.
 

Rev. Sencik, Stefan: Egyházunk jövőjének tervezése     SK

Az ember és az Egyház már a múltban is a jövő felé tekintett, de a múltban ezt passzívan elfogadta. Mára ez megváltozott. Az ember megtervezi saját maga és környezete jövőjét, ő "saját maga alkotója" (fabersui ipsius), új igényekkel lép fel, és megalkotja ezek megvalósításához az eszközöket. Megtervezi saját magát és a világot genetikai, pszichológiai, és gazdasági téren is. Az Egyház számára is új korszak kezdődik, és ki kell alakítania a teológiában is a 'futurológia' szakot.

Nagy változások küszöbén állunk. A pravoszláv hitű John Panagopoulos nagyra értékeli, hogy enciklikájában a pápa nem nevezi többé az elszakadt testvéreket protestánsoknak, hanem egyházaknak. A jövő Egyházában nagyobb hangsúly lesz majd a "demokratikus gondolkodásmódon" anélkül, hogy a demokráciát istenítenénk. Az Egyháznak ki kell állnia a lelkiismeret megerőszakolása ellen. Új és jobb formákat kell majd kialakítani például arra, hogy hogyan kell megoldani a nézeteltéréseket az Egyház hivatalos tanítása és a teológusok személyes nézetei között.

Ahogy sok más civilizáció előttünk, a miénk is össze fog omlani egyszer. Akkor teljesíti be történelmi küldetését, ha bukása egy új, az addigi ellentmondásokat áthidaló vallásnak ad életet.
 

Rev. Simándi Ágnes M.Div.: A jövő nagy kalandja     HU - CA

Az emberiség utóbbi kétezer éves történelme arról győz meg, hogy az idő megérett a külsőből való befelé-lépésre, vagy ahogy néhányan fogalmazzák: a láthatóból a láthatatlan felé fordulunk, hogy kérdéseinkre végre választ kapjunk. Az ősi tanítások szerint az ember eredetétől fogva "spirituális lény", vagyis van benne valami, ami nem hasonlít ennek a világnak mindenkori társadalmi, vagyis emberek alkotta rendjéhez, hanem sokkal inkább a kozmosz, a világmindenség rendjével rokon. Ahhoz, hogy megértsük, milyen változások várhatóak szellemi-lelkiségi szinten, ahhoz legjobb leginkább a jelenhez fordulni. Mert amilyenek ma vagyunk, olyan lesz jövőnk is.

A jelenben a szétesés tendenciái mellett megtaláljuk a jövő ígértét is, a tisztulás, a belső értékek felé fordulás törekvéseit. Amikor kijelentjük, hogy a népegyházak kora leáldozott, akkor látnunk kell azt is, hogy az örömhír azt mondja: a mustármag is terebélyes fává nőhet és a csipetnyi élesztő is megkeleszti a tésztát. A fejlődéshez, a spirituális újjászületéshez minden szervezetnek, vallási közösségnek át kell mennie a halál korszakán, így a jövő közösségei sem biztos, hogy mindenben azt a formát követik majd, mint ami ma szokásos. Ami feltételezhető, a vezetőktől a jövőben – mint ahogy maguktól a csoport egyes tagjaitól is – több odaadás, mélyebben átélendő lelkiség várható el. Akinek nincsen kapcsolata a lényeggel, az nem vonz többé senkit. Aki gyenge a hit és erkölcs dolgaiban, az üres edény. Az élesedő következmények oka, hogy az emberiség felnőtt, tetteiért felelőssé vált.
 

Török Péter: De Mello "vallása"     HU - CA

Anthony De Mello könyvei nagy hatást gyakorolnak a magyar ifjúságra és általában a műveltebb rétegekre.  Ezért fontos foglalkozni Mello vallással foglakozó tanulmányaival, annak ellenére, hogy  egyes könyvei nem nyerték el a Vatikán tetszését.

Mello szerint életünk folyamán neveltetésünk és környezetünk különböző rétegeket raknak ránk, amelyek inkább akadályoznak mint segítenek lelkiségünk kialakításában. Ezeket a rétegeket azonban le lehet rázni.  Az "igazi" vallásnak se nem társadalmi, se nem öröklött, hanem személyesnek kell lennie.