1. Földrajz és történelem

Az abesszíniai Szent Mózes ősi szíriai kolostora (Deir Mar Musa el-Habashi) a Nebek kisváros melletti hegyekben egy érdes völgyre néz, Damaszkusztól 80 km-re északra, kb. 1320 m-rel a tengerszint felett.

A területen először a történelmi idők előtti vadászok és pásztorok laktak, mert természetes víztárolói és legelői kiválóan megfelelnek a kecsketenyésztésre. Talán a Rómaiak egy őrtornyot építettek ide. Később a keresztény remeték elmélkedésre használták a barlangokat és így hozták létre az első kis kolostor központot.

A helyi hagyomány szerint abesszíniai Szent Mózes az etiópiai király fia volt. Visszautasította a koronát, méltóságot, házasságot és helyette Isten királyságára tekintett. Egyiptomba utazott, majd a szent földre. Ezután szerzetesként élt a szíriai Qara-ban, majd remeteként egy onnan nem messzi völgyben, ahol ma áll a kolostor. A bizánci katonák kezében vértanú halált halt. A történet szerint a családja elvitte a testét, de egy csoda folytán jobbkezének hüvelykujja levált és mint ereklye ott marad, ami most tartósítva (konzerválva) a nebeki szíriai templomban van.

Régészeti és történelmi szempontból tudjuk, hogy Szent Mózes kolostora a hatodik század közepétől létezik és a szíriai antiokiai szertartáshoz tartozik. A jelenlegi kolostortemplomot a 450. iszlámi évben (iu. 1058-ban) építették, a falon lévő arab felírás szerint, ami a következő szavakkal kezdődik: „Az irgalmas és könyörületes Isten nevében”.

A falfestmények (freskók) a XI. és XII. sz.-ból valók. A XV. sz.-ban a kolostort részben újjáépítették és kibővítették, de a XIX sz. első felében teljesen lakatlanná vált és lassan pusztulásnak indult. Mindemellett a homs-i, hama-i és nebek-i szíriai katolikus (egyetemes) egyházmegye tulajdona maradt. A nebek-i lakosság vallásgyakorlásra folyamatosan látogatta a kolostort és a helyi plébánia kiharcolta a karbantartását. 1984-ben a szíriai kormány, a helyi templom, valamint arab és európai önkéntesek közös kezdeményezésére elkezdődtek a helyreállítási munkálatok. Deir Mar Musa-ban egy olasz-szíriai iskolát hoztak létre a falfestmények helyreállítására és szíriai-európai együttműködéssel fogják befejezni a munkálatokat.

Az újra alapított kolostor közösség 1991-ben indult.
 

2. A templom és a deir mar musa-i falfestmények

A kolostortemplomot iu. 1058-ba építették. A négyzet alakú kb. 10x10 m-es térség két részre van osztva. A nagyobbikat, a főhajót és a két oldalhajóját, egy nagy keleti ablak világítja meg. A másik rész a szentély, amelyhez az oltár és a szentségtartó szekrény tartozik, ami egy kőből és fából való boltíves ernyővel van elkülönítve a templom többi részétől.

Eddig a falfestmények három rétegét tárták fel. Az első réteg a XI. sz. közepéből, a második a XI. sz. végéről, a harmadik pedig a XII. sz. végéről, vagy a XIII. sz. elejéről való.

A legutóbbi réteg látványa meglehetősen teljes és két teljes ikonográfiai kört alkot. Az első nagy kör a szent történelem kiterjedésére összpontosít. A második, a szentélyben, az örök és a jelen pillanat titkát mutatja be.

Az első kör az angyali üdvözlettel kezdődik. A keleti ablak északi oldalán Gábor főangyal áll és a déli oldalán Szűz Mária; fölötte pedig az eljövendő (Emmanuel) a gyerek Jézus, az igazság fénye. (1983-ban ezt a képet, másokkal együtt, elpusztították és később darabjaiból részlegesen visszaállították.)

Az ablak alatt Jézus Krisztus tanítványaival és evangélistáival beiktatja a templom idejét, amely táplálékot kap az egyházi titokból, a Szentek Szentjéből. A templom főhajója szenteket ábrázol, nőket a boltozaton és férfiakat az oszlopokon.

A négy evangélistát a négy oszlop fölé festették, amint felfelé néznek és szír betűkkel másolják a mennyei oldalt az Evangéliumukba. A főhajó legmagasabb részébe lovagként hat vértanút festettek, amint kelet felé lovagolnak, mint a hit jó keresztes lovagjai.

A második kör, amely a titok ténylegessége, a templomajtótól kezdődik. Az ernyő kőből lévő részének külső felszínén 25. Mátyás evangéliumának tíz szűzét festették. A festmény nagyon kis része maradt ránk, de részlegesen vissza tudjuk állítani a látványt. Öten égő lámpást tartanak a jobbkezükben. Ötnek pedig kialudt lámpás van a balkezükben. Az oltár mögött áll a Szent Szűz és méhének trónján ül a fia. Körülötte állnak az egyház atyák. Az oltár félkör alakú kupolájában, az oltár felett még látható valami, ami Krisztust, mint ember fiát ábrázolja, kerubokkal körülvett trónján. Máriát, a megváltó anyját és keresztelő Szent Jánost nagy ívben festették a trón mellé, mint közvetítőket.

A történelem és az oltáriszentség két köre a főhajó nyugati falán kapcsolódik össze a végső ítélet bemutatásában. A falfestmény legfelső része megsemmisült, ami talán a dicsőségében lévő Krisztust ábrázolhatta, amint Péternek adja a menyek kulcsát. A jobboldalon Péter még látható, aki baloldalán Pál van.

A nyugati ablak alatt láthatjuk a keresztet, mint Jézus kínszenvedésének jelképét, szegekkel, létrákkal és a tövis koronával. A trón csúcsán, keleti szokás szerint párnákkal és szőnyegekkel, láthatjuk a halotti leplet, a sírból való feltámadás jelképét. Jobbról és balról bíróként tíz apostol és evangélista ül. Péter és Pál egészíti ki a számukat tizenkettőre.

Az ábrázolás fennmaradt része a jobb (paradicsom) és bal (pokol) oldalra a van osztva. A paradicsomban a trón alatt Ádám és Éva az utódaiért imádkozik. Mellettük vannak a megmentettek Szűz Mária, Ábrahám, Izsák és Jákob ölelésében. A következő szinten két angyal az ítéletrehívás harsonáit fújja és a próféták, Mózes Éliással és Dávid Salamonnal állanak az Egyház atyja mellett. A következő szint a fal mélyedésben fekszik, amely talán Szent Mózes ereklyéjét tartotta. Emellett egy közbenjáró angyal húzza lefelé az isteni döntés mérlegén lévő jótettek tányérját. Közel hozzá Szent Péter egy kis fehér kulccsal kinyitja a paradicsom ajtaját. Elsőként Szent István és Szent Jakab vértanúk lépnek be négy ősi szíriai szerzetessel és három szerzetesnővel.

Baloldalt az apostolok trónja alatt a püspökök különböző csoportban keserű könnyeket hullatva szenvednek a tűztől. Alattuk a különböző kultúrához és valláshoz tartozó bűnösök szenvednek a heves tűzesőtől. Alattuk és mellettük egy borzasztó sátán fojtogat egy istentelen egyént, szerzetesek és szerzetesnők égnek a pokolban. Lejjebb egy kisebb ördög a botrány és hazugság vörös nyelvével húzza a mérleg rossz akaratot tartalmazó bal tányérját. Hozzá közel négy bűnös látható összekötve, mint a múmiák, a bűnök nyakukban lógó jelképével. Az első a pénzimádat, a második az erőszak és a harmadik talán az uzsora. Az utolsó a tisztességtelen kereskedő, aki csalt a mérlegével. A végén egy sor meztelen férfi és nő kígyó láncraverve lép be az érzékiség ajtajába, ami a bálványimádók és paráznák megsemmisülését jelképezik. Legalul a színes márvány tarka alapja talán az anyagi világ végző kikristályosodására utal.

A falfestmény második rétegén, az északi oldalhajóban a keresztelőmedence közelében, nyugszik Jézus keresztelésének látványa egy angyallal, aki szerpapként segédkezik, az oszlop tetején Szent Simonnal.

A főhajó déli falán, az első oszlop tetején, Éliást csodálhatjuk meg az első időszakában az emelkedő szekéren.

Sok más falfestmény, főleg a legrégebbi réteg, a jövő feltárásainak felfedezésére vár. A szíriai műemlékek és múzeumok általános rendezési hivatala (Syrian General Direction of Monuments and Museums) a római központi helyreállítási intézménnyel (Central Institute of Restoration of Rome) együtt a jövőben folytatni fogja a helyreállítási munkálatokat a növekvő szíriai-európai együttműködési program keretében.
 

3. Környezeti, mezőgazdasági és társadalmi méretek

A deir mar musa-i kolostor közössége és a környék lakossága ugyan mindig nyers és nehéz, de alapjában véve kiegyensúlyozott életet élt. A növények és állatok az évezredek során alkalmazkodtak az ember jelenlétéhez. Az ember környezetváltozást okozott, de erőszakos beavatkozás nélkül. Például víztárolót hoztak létre a víz szétosztására a mezőgazdaság és földművelés számára.

A XIX. sz. elejétől azonban ez az ember-környezet egyensúly fokozatosan leromlott és a XX. sz.-ban a felmerülő problémák drámaian gyorsulnak. A környék elsivatagosodásról és elszennyeződésről tanúskodik. A kolostort körülvevő völgy egy ritka kivétel, a növények és állatok becses menedéke. Azonban sajnálatosan mindinkább nyilvánvalóvá válik, hogy veszélyben vannak és szenvednek az általános környezeti hanyatlástól.

A lakosság nagyszámú növekedése, az öböl háború (Gulf War) okozta gazdasági válság következtében a mező­gazdálkodásra és földművelésre való visszatérés sürgetővé tette a környezetvédelmi kérdéseket. Sok az ember és kevés az erőforrás, ez a kérdés többé már nemcsak bölcseleti, hanem hatással van minden átlagemberre mind gazdaságilag, mind társadalmilag. Szervezett tervezésre (stratégia), oktatásra és összetartásra van szükségünk. Így a deir mar musa-i közösségünk, szerzetesek, szerzetesnők, alkalmazottak és vendégek, előrelátásunk szerves részeként foglalkozik ezekkel a környezeti kérdésekkel. Ha nem szólnánk közbe és engednénk környezetünk minőségi hanyatlását, akkor veszélyeztetnénk lelkiségi és elmélkedő helyünk fennállásának és pozitív társadalmi erősítésének nagy lehetőségét Környezetünket nemcsak megvédeni akarjuk, hanem lelki, művészeti, élettani, társadalmi és gazdasági értékként is tekinteni.

Ez Deir Mar Musa-ban a következő feladatok ellátását jelenti:
1. tudományos érdeklődés a környezet jellegzetességei iránt,
2. a növény és állatvilág visszaállítását célzó programok,
3. a kecsketenyésztés tapasztalaton alapuló fejlesztése,
4. a mezőgazdaság fenntartható fejlesztése, különös tekintettel a gyümölcsfákra,
5. a különböző feladatok indulásához a víz összegyűjtése, főképpen a kisgátak építése.

Ez a kísérlet az utóbbi néhány évben megerősítette az együttműködést a kolostor és a helyiek, valamint a nemzetközi intézmények közt. Azonban a más területekről való folyamatos idevándorlása, főleg a keresztény családoké a közeli városokból, kockáztatja a párbeszédet. Érezzük, hogy a környék kulturális többelvűségét fenn kell tartani. A múltban a területet az együttélő hagyományok tartották fenn és erre szeretnénk építkezni.

A kolostor segíti a hagyományos házak helyreállítását és fiatal családok részére házakat épít a helyi egyházközségben, mert a jelenlegi fiataloknak nagyon nehéz az összeházasodásukhoz házat venni vagy bérelni.

Általánosságban a helyi kereszténységgel sürgősen fel kell ismertetni, pozitívan erős kulturális és erkölcsi okokkal alátámasztani, hogy ne maradjanak, de térjenek vissza.

A deir mar musa-i közösség a környék muszlim és keresztény értelmiségével együtt mélyen elkötelezte magát abban a fontos munkában, hogy érzékeltesse azt a többelvű társadalmat, amelyben a többség és kisebbség nemcsak együtt tud élni, hanem pozitívan és erőteljesen tud hatni egymásra.
 

4. A deir mar musai kolostor közösség a vallások közti párbeszédnek szenteli magát

A környék szenvedési időszakában, 1982-ben, egy fiatal arab jezsuita növendék utazott a deir mar musa-i romokhoz. Fr. Paolo tíz napos lelkigyakorlatot töltött itt a Nebek-től keletre eső hegyekben. Ekkor elmélkedéseiben három fő elvet fedezett fel egy látóhatáron.

1984-ben szíriai szertartás szerint pappá szentelték. A három alapelve szerint nyári munka és ima tábort hozott létre a kolostorban. 1991-ben ugyanezen az alapon Jacques Mourad szerpappal (diakónussal) együtt megalapította a kolostor közösséget.

A három alapelv egyike, hogy feltétlen újra fel kell fedeznünk a lelki életet. Az ima és szemlélő-elmélkedés (kontempláció) nem "szerszámok", vagyis eszközök a célhoz, hanem magukban a cél, a teljes jutalom. Ebből a szempontból a szíriai kolostor a környék lelki életének erős tanúbizonysága, az érték elvesztésének kockázatával. Hangsúlyozni kell, hogy az ősi keleti kolostori élet mind a helyi keresztény léleknek mind a kulturális, jelképes és titkos iszlám világnak lényegi része. Emiatt a deir mar musa közösségnek elsődlegesen a csendnek és az imának a légkörét kell megteremtenie a szerzetesei és szerzetesnői mind magán mind társas életében.

A második alapelv az örömhír (evangélium) egyszerűsége, az élet összhangja és teljes felelősége a teremtmények és a környező társadalom iránt. Az eléréséhez újra fel kell fedeznünk a kézimunka értékét a testi munkával, az anyagi dolgokkal, az igazság szépségével és jutalmával.

A harmadik alapelv a vendégszeretet. A régi szerzetesek ezen a környéken mindigis tekintettel voltak az ábrahámi vendég­szeretetre és az erkölcs alapján gyakorolták. A kolostort így olyan találkozóhelyként ismerték amelyben sajátos azonosságokat felejthetetlenül mélyítenek. Nem kutatjuk a kulturális negyedbe (gettóba) zárásunkat, hanem ellenkezőleg, a szétválasztottság kultúrájának a feladását kutatjuk, hogy fokozatosan egy közös kultúrát építsünk. Ez azt jelenti, hogy a deir mar musa-i keresztény közösség hangsúlyozza az egyetemes keresztény közösség méreteit (dimenzióját) anélkül, hogy a kolostor elveszíteni szíriai önazonosságát és katolikus kapcsolatainak jelentőségét.

Az Európai Tanács (European Commission), az Orseri Római Alapítvány (Orseri Foundation of Rome), a Brüsszeli Keleti Együttérzés (Solidarité-Orient of Brussels) és mások részéről a kulturális és vallási együttműködés távlata segítséget kapott. A kolostorban egy növekvő könyvtárt alapítottunk, amely jellegére nézve nemcsak klasszikus keresztény és iszlám témájú, hanem lélektan (pszichológia), társadalomtudomány (szociológia), bölcselet (filozófia) és embertan (antropológia) témakörű is, azzal a céllal, hogy mélyítsük a vallások közti emberi kapcsolatok megértését. Egy különleges részt Louis Massignon-nak a keleti tudományok nagymesterének ajánlottunk, akinek elmélkedései és élet példái folytonos ihletet nyújt kolostor közösségünknek. A kolostorban műhelyeket (workshop) és tanfolyamokat is szervezünk, ami előmozdítja a tapasztalat átadást és az eszmecserét. Deir Mar Musa szerzetesi és szerzetesnői köre felelősséget vállalt a Mar Elian in Qaryatein kolostorért, amit innen 40 km-re van észak-keletre. Reményükben és álmukban messzire el szeretnének érni és az iszlám világ számos része közt megnyitni a csatornákat. Egy látszat kolostort építeni a látszat-valóságban (cyberspace).

Nemsokára nyilvánvalóvá fog válni, hogy nincs elég helyünk a kolostorban. A hagyományos módon épített szobákra lesz szükségünk a szerzetesek és a férfi vendégek részére. Ezeket a kolostortól északra fogjuk építeni és felhasználjuk hozzá az ősi barlangokat. A kolostor déli oldalán egy fontos új épületet állítottunk össze régi és újrafelhasznált anyagokból, hogy több hely legyen a kulturális eseményekhez, lelkigyakorlatokhoz, több szobája legyen a nővéreknek és a női vendégeknek. Ez sértetlenül hagyja a régi kolostor közösségi életét és fogadni tudja a turistákat.

Mások jelenléte, mint tőlem különbözőké, évszázadokon keresztül megoldhatatlan és tiszta ügy volt, az aggodalom forrása, a feszültségé és háborúé. Ennek leküzdésére, mint hívők, figyelmesen kutatjuk a „különbözőség” titkát. Először egy olyan eljárást kell kifejleszteni magunkban, amivel egy olyan megosztott kultúrát hozhatunk létre, ami olyan értékeken alapul, mint a béke, mély tisztelet, valamint a személyek és közösségek közti együttműködés. Ez megkönnyíti a terjeszkedést és erősíti a győzelmet a kortársi átfogó (globális) polgári társadalmakban. Ez alatt például azt értjük, mint az egyéni lelkiismeret méltóságának jelentősége, a női egyenjogúság rendkívüli kihatása mind emberi mind társadalmi szinten, mind az egyének, mind a csoportok emberi jogainak sérthetetlensége és végül a többelvű kultúrák termékenysége. A sivatagi kolostor is ez.
 

(Szilvássy Gábor fordítása)