Rev. Amaro, George: A nyomort szülő gazdagság a terrorizmus melegágya     EN - CA

A kapitalizmus legújabb fázisa bolygónkra nézve gazdasági növekedést hozott ugyan, de ez nem terjedt ki egyenletesen minden emberre. Helyette olyan folyamatokat indított el, amelyek a gazdag országokat gazdagabbá, a szegényeket pedig még szegényebbé teszik. Ez az egész világot érintő helyzet a melegágya annak a terrorizmusnak, melynek szeptember 11-én lehettünk szemtanúi és szenvedői.

A globális egyenlőtlenség gyökeresen összeegyeztethetetlen a globális biztonsággal. Ne felejtsük el, hogy a célpontnak kitűzött tornyokat „Világkereskedelmi központ”-nak hívták. A terrorizmus elleni, pusztán fegyveres küzdelem a hétfejű sárkány legendájának a megismétlése: minden levágott fej helyébe hét újabb nő. A terrorizmus ellen úgy tudunk hatásosan harcolni, ha az igazságosságért és békéért munkálkodunk.
 

Rev. Amaro, George: A pénz senkit sem tesz gazdaggá     EN - CA

A boldogság a belső békesség, és önmegvalósítás  - mint két 'elem' -  összhangba hozásának a gyümölcse. Az egyik a szabadság, ahol az emberre mint egészre tekintünk, jogokkal támogatjuk és tiszteletben tartását elvárjuk a többiektől. A másik pedig az egyenlőség, ahol az embernek mint egyénnek kötelességei vannak másokkal szemben. Sajnos az anyagi javak gyakran önzőséghez vezetnek és vakká tesznek mások szükségletei iránt. A bölcs ember vagy szegény, vagy szegénységet vállal. Az anyagi javak szellemileg elszegényítik az embert és fordítva.
 

Rev. Bisson, Peter SJ: Társadalmi igazságszolgáltatás mint vallás gyakorlat     EN - CA

1975-ben a jezsuiták a szociális igazságosság elősegítése mellett szálltak síkra. Úgy érezték, hogy az Istennel való kiengesztelődéshez először embertársainkkal kell kiengesztelődni, és hogy a szegénységet és más bajokat nem a jótékonykodás fogja orvosolni, hanem az igazságosság. Hagyományosan a hit a vallás, az igazságosság pedig a politika hatáskörébe tartoznak. A hit és igazságosság összekötésével elmosódott a világi és a vallási közötti különbség. Először szociális, politikai, és gazdasági problémákkal foglalkoztak, majd ezekhez jöttek a nemek és a fajok kapcsolata, a bennszülöttekkel való bánásmód, a kultúrákhoz és más vallásokhoz való viszonyulás, és ökológiai kérdések. Ennek eredménye lett az úgynevezett "mindent átjáró vallás" gyakorlása, amely egy olyan kölcsönösséget hangsúlyoz, ahol az ember nem csak a világot próbálja úgymond kívülről megváltoztatni, de nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy eközben saját maga is megváltozik.
 

Hontváry Miklós: Gondolatok a békéről való elmélkedéshez     HU

A téma megbeszéléséhez javasolt felosztása: 1. béke önmagammal; 2. társadalmi béke; 3. Lelki béke. Ezek ismertetőinél tisztázandók az alapjuk, indítékuk, törekvésük, lehatárolásuk és buktatóik.
 

Dr. Horváthné, Kovács Hajnalka: Tevékeny békességszerzés     HU

Jollett, Robert M.S.C.: Háborús hagyományunk     EN - CA

Az Egyház sohasem hirdette a pacifizmust.  Jézus nem békét hozott  a földre, hanem kardot(Mt.10,34). A keresztesháborúk segítették távol tartani Európát az Iszlám vallási és társadalmi bajaitól. Egyedül a keresztények vallásháborúit vívták nemes célokért, a többi háborúk kizárólag területek szerzésért folytak. Az iszlám rémület után az erőszakról való lemondás légüres teret teremtene az anarchia és káosz számára. Gandi is csak a brit birodalom katonai oltalma alatt tudta gyakorolni a pacifizmust. Miután a britek kivonultak Indiából, milliókat mészároltak le.
 

Rev.Dr. Karaffa János: Erőszakpárti-e az Ószövetség?     HU - SK

Kevés olyan vallásos mű található a világirodalomban, amelyben annyi erőszakos tett fordulna elő, és ahol Isten cselekvése annyira össze lenne kötve az erőszakkal, mint az Ószövetségben.  Sokak számára túl gyakran esik szó ellenségekről, átokról, Isten haragjáról vagy bosszújáról.  Nem keresztényietlen elemek ezek?  Nem, ha figyelembe vesszük, hogy mit is akart kifejezni a szerző korának és kultúrájának nyelvén, az akkori irodalmi műfajok segítségével. A háborúk többségét például a környező népek kényszerítették rá Izraelre, amely sokszor csak játékszer volt a nagyhatalmak kezében. Izrael megpróbálta tisztázni Jahvét azon gyanú alól, hogy a nagyhatalmak istenei azt csinálnak vele, amit csak akarnak. Ebből a hozzáállásból adódtak azok a túlzások, amelyek szerettek volna Jahvéból antropomorf módon harcos nacionalista Istent csinálni. A próféták határozottan fölléptek az Isten kép ilyen elferdítése ellen. A próféták számára a béke nem egy lélegzetvételnyi időt jelent két háború között, hanem a világ természetes állapotát. A békesség országa nem általunk, emberek által, hanem csak Isten erejéből és az ő segítségével valósulhat meg. Bennünk túlságosan sok a rivalizálás, és annyira függünk az erőszaktól, hogy saját erőnkből nem tudnánk megvalósítani ezt.
 

Kelly, Patrick Joseph: A meggyőződés békéje     EN -

A béke forrása az a meggyőződés lehet, hogy Isten minden egyes embert egyformán szeret, engem nem szeret jobban, mint téged, és a pápát sem szereti jobban, mint Szaddam Husszeint. Erről a szeretetről kell tanúságot tennünk életünkkel abban reménykedve, hogy mások is válaszolnak. Mivelhogy mi olyannyira hiányosak és tökéletlenek vagyunk, nem beszélve más rossz tulajdonságainkról, tanúságunk csak Isten erejére támaszkodhat. A világ csak győztesekben és vesztesekben gondolkodik és lépten-nyomon arra ösztökél, hogy egymás közti kapcsolatainkban mi is ezeket a kritériumokat alkalmazzuk. Istenünk azonban azt akarja, hogy családként és testvérként viszonyuljunk egymáshoz, egymást úgy szeretve, ahogy Ő szeret minket.
 

Rev. Kiss Ulrich SJ: Az agresszió     HU

A XX. század az emberiség történelmének legerőszakosabb százada volt. Bár az emberi agressziónak öröklött tényezői vannak, hiszen agresszió nélkül az állatok kipusztulnának, itt valami félelmetesről van szó, amihez képest a vadállatok szelíd bárányok. A probléma abból adódik, hogy a technológiai haladás következményeképpen „hála” a lőfegyverek nagy távolságú horderejének, a gyilkos érzelmileg büntetlen marad, más szóval, nem érez semmiféle lelkiismeret‑furdalást, mivel nem szembesül az áldozat szenvedésével. S itt persze a legszomorúbb fejezet a vallások perverzálása: amikor a hatalom eszközeivé válnak. A vallás ilyen szempontból nagyon veszélyes. Nem a tűz okozója, hanem inkább olaj a tűzre.
 

Rev. Kiss Ulrich SJ: Globalizáció: egy világ – egy kultúra?     HU

A globalizációt szóbálvánnyá alakították át, részben megfelel egy valós jelenségnek és folyamatnak, de részben egy fegyver, melyet egyesek azért forgatnak, hogy fenntartsanak, vagy meghosszabbítsanak igazságtalan helyzeteket. Nincs értelme, hogy minden kritika nélkül legyünk a globalizáció hívei vagy ellenzői iránt. A kérdés inkább az, hogyan juthat hozzá mindenki, a szegények is, a globalizáció nyilvánvaló előnyeihez, anélkül, hogy a hátrányait is el kellene szenvednie. A globalizáció irányítható és civilizálható folyamat.
 

Rev. MacGarry, Brian SJ: A valódi igazságos háború     EN - ZW

A mennyországban zajló apokaliptikus háborúkról szóló beszámolók nem azt jelentik, hogy nekünk itt a földön is háborúskodnunk kellene. A gonosz elleni küzdelem életünk szerves része, és ez az az igazságos háború [jihad], melyben egy muzulmán barátom szerint mindannyian ugyanazon az oldalon állunk, ámbár, ahogy Szent Pál mondja, lelki fegyverekkel harcolunk. A szónak ebben az értelmében Mahatma Gandhi és Oscar Romero püspök vívott igazságos háborút, mintsem George W. Bush vagy Osama bin Laden.
 

Rev. Pettipas, Gerry C.Ss.R: A béke lovagjainak     EN - CA

A föld lakosságának és fogyasztásának növekedésével arányosan csökkennek a föld természetes erőforrásai. Az ezek ellenőrzéséért folytatott küzdelem bizonyára szintén ki fog éleződni. Egyben a nemzeten belüli és a nemzetek közötti kötödéshez szükséges lelki források elapadóban vannak, ahogy a hangsúly eltolódik a politikai hatalom és pénz felé. Bár az egyház tanítása megengedettnek tartja az igazságos háborút, hosszú távon csak a szegénység elleni harc, a környezetvédelem és az ember életének jobbá tétele a globális biztonság záloga.
 

Renshaw, Richard c.s.c.: A béke az élet teljessége     EN - CA

A béke legkomolyabb akadályozója a szűklátókörű haszonkeresés. Ennek eredményeként egy elenyésző kissebség kezében óriási gazdagság és hatalom összpontosul. Ha ez a kissebség fenyegetve érzi magát, hatalmas erőforrások állanak rendelkezésére a közvélemény befolyásolására, és ha ez is csődöt mondd, akkor jön a hadsereg. Ennek az irányzatnak csak egy olyan polgári társadalom tud hatékonyan ellenállni, melynek tagjai önszerveződés által fejezik ki kollektív óhajaikat.
 

Rivard, Roland: A béke ígérete     EN - MX

Ha a keresztények felfognák és megélnék Máté evangéliumának ötödik fejezetét, ez radikálisan megváltoztatná a világot. Gandhi is ennek szellemében alkalmazta az erőszakmentes ellenállást ellenségeivel szemben. Véleményem szerint a pápának szentekké kellene nyilvánítani mindazokat, akik erőszakmentesen küzdöttek népük méltóságáért a huszadik század során: Gandhi Indiában, Nelson Mandela Dél-Afrikában, Martin Luther King az Egyesült Államokban és más emberjogi harcos szerte a világon. Ezekről elmondhatjuk, hogy valóban a Szentírás szellemében éltek.
 

Rev. Francis de Ruijte, OFM: Egy pap imája a békéért     EN - CA

Az Isten báránya a béke egyedüli és végső forrása. Aki a kereszten kiengesztelte az Atyát, legyőzte a gonoszt és testet-lelket gyógyító békét kínált. Minden férfi és nő a béke megvalósításának eszközévé válhatna a szívében, családjában, szomszédságában, országában; így valódi béke lehetne Földünkön. A keresztények még XX évszázad után is háborúznak egymás ellen. Több embernek kellene olvasnia és komolyabban vennie II. János Pál pápánk béke üzenetét, hogy Jézus Urunk helyettesének szavai mélyebben hatoljon a szívünkbe és cselekvésre bírjon minket az emberek javára.
 

Rev.Dr. Somfai Béla SJ: Háború és béke a Katolikus Egyház tanításának fényében     HU

Minden nagy valláshagyomány foglalkozik az emberölés és a háború igazolásának, korlátozásának, szabályozásának problémájával, de csak egy nagy világvallásról tudunk, amely az emberölést feltétel nélkül radikálisan megtiltja, ez a Hinduizmus Janinista változata. Ugyanakkor a józan tapasztalatban gyökerező római bölcsesség azt is tanította, hogy a béke ára a háborúra való készség. Ahogy a fegyverek romboló ereje növekszik a második világháború után, úgy nehezedik ennek az álláspontnak az erkölcsi igazolása. Totális háború eseten a mai pusztító eszközök sokkal nagyobb kárt fognak okozni mint a háborútól remélhető összes jó.
 

Rev.Dr. Somfai Béla SJ: Igazságos háború és a háború igazsága     HU

A nyugat szembetalálja magát egy gyorsan túlnépesedő és egyre agresszívabbá és nacionalistává váló blokkal. A kérdés, ami már több száz évvel ezelőtt is felvetődött az, hogy mennyire maradhatunk közömbösek az eltérő világnézettel és életfelfogással szemben csak azért, hogy az együttműködés lehetőségét biztosítsuk. A vallásos türelmetlenség, az embertelen elnyomás a nőkkel szembeni igazságtalanság durva tényei az egyesülő világ számára egyre fontosabb lelkiismeretbeli problémává is válnak. Ezeknek a megoldására a keresztesháborúk nem bizonyultak jó eszköznek. Hosszabb távon tehát az a kérdés, hogy mennyire leszünk képesek a történelem tanulságából okulni. A nyolc boldogság lelkületében gyökerező pacifista beállítottság fokozódó szerephez jut az Egyház életében és egyre nagyobb figyelmet nyer az egyházi tanításban és az erkölcsteológiában is.
 

Rev.Dr. Somfai Béla SJ: Az amerikai Püspöki Kar pásztorlevele a békéről     HU

Az erőszak a problémák megoldásának elfogadhatatlan eszköze, nem méltó az emberhez. Elpusztítja azt, amit meg akarunk vele védeni: az emberek méltóságát, szabadságát és életét. Azonban a háború lehetőségét, mint az igazság védelmének és a béke helyreállításának végső eszközét, nem lehet mindig elkerülni bűnnel terhelt világunkban. Ez ugyanis a nemzetek jogos önvédelmének végső eszköze.
 

Tremblay, W.J. Derek, o.ss.t.: Az oltáriszentség: a béke forrása     EN - CA

A felszabadítás teológiája megpróbálja egybekötni a keresztény hitet a társadalom megjavítására való elkötelezettséggel. Központi célja az egyházat és a hitet e változás aktív előmozdítójává tenni. Kapcsolatot lát az eukarisztia és a társadalmi igazságosság között. Megülni az eukarisztiát ugyanis annyit jelent, mint Krisztus testében Isten gyermekeiként élni. Az eukarisztia elfogyasztása tulajdonképpen a megváltói mennyei lakoma előképe, ezért akik ebben részesülnek, az igazságosságért, a békéért és a testvériségért kellene hogy munkálkodjanak, vagyis azokért az értékekért, amelyek Isten országának az alapelvei közé tartoznak.

A felszabadítás teológia szemszögéből nézve tehát az eukarisztia megünneplése a béke forrása. Az egyéni és társadalmi bűn elleni való elkötelezettség nélkül viszont az eukarisztia megülése képmutató, üres liturgiai megemlékezés maradna.