Msgr.Dr. Henkey Károly (1999): Az Atya teológiája
Az Atya az élet aktív szerzője (auctor), akinek tekintélye van (auctority). Az anya szerepe passzív befogadó. Az Atya a Fiú számára emberi anyát teremt, hogy a világot beteljesedésre vezesse. Éva nem leány volt, hanem asszony, feleség, élettárs. A fiú az atyai lét folytatása, a leány pedig az anyaié.

A pap a Fiút képviseli. Nem az Atya nevében cselekszik, hanem a Fiú nevében mondja: ez az én testem. Az Atya az életadó, a mindenható és a Fiú az Úr, s mikor uralma alá hajtja az egész világot, akkor átadja az Atyának. A nép a papon keresztül fordul az Atyához, főként nem azért, mert az élet eredője, hanem mert az élet beteljesedése. A papság a Fiú személyi feladata. Ez csak úgy lehetséges, hogy a Fiú emberré lett.

Éva neve Máriára, Ádám neve Józsefre változott, hogy beteljesítsék az első emberpárnak szánt feladatot. Szt. Pál szerint Krisztus a második Ádám, benne az emberiség új létét kezdte a megváltásban. A modern világ elveszítette az emberi élet két alapfogalmát: az anyát és az atyát. Ma általában a nőket tesszük ezért felelőssé és elfelejtjük, hogy nincsen anya apa nélkül.
[↑]

Msgr.Dr. Henkey Károly (1996): A feleség sajátos méltósága
A nőinek három megjelenési formája van: leány, feleség, anya. Erkölcsileg egyetlen nő sincs kötelezve arra, hogy leány maradjon, férjhez menjen, vagy anyává váljon. A keresztény házasság mintha azonosítaná a feleséget és az anyát. Az anyaság azonban nemcsak az együttélés természetes következménye, hanem egy szabad személyes döntés is, ami a házasság szentségében történik.

A feleség egy sajátos méltósága a női önmegvalósulásnak anélkül, hogy anya is lenne. A modern társadalmunkban szembe kell néznünk a valósággal; az emberek szeretetet, megértést, élettársat keresnek. Mindketten dolgoznak és a feleség nem mindig tudja vállalni az anyaságot, mert anyának lenni nem mellékfoglalkozás, és az igazi anyaság nem egy vagy két gyerek. A házasság felbonthatatlanságának a gyökere pedig a gyerek, mint a szülők közti élő kapcsolat.

Feleleveníthetnénk az eljegyzés hagyományát kissé új értelmezéssel. Az egyház a templomban, ünnepélyes egyházi szertartással megáldhatná a jegyesek szerelmét, barátságát, mely szép és jó önmagában is. Az anyaság elfogadása, mely a házasság szentségének lényege, később is következhet.
[↑]

Msgr.Dr. Henkey Károly (1994): A család teológiája
A család jelenti a szülőket gyermek, avagy gyermekekkel. Teológiánk szerint a házasság semmis, ha készakarva eleve kizárják a gyereket. Isten Ádámot egy védett helyen alkotja, s közreműködésével - álmának beteljesítésével - alkotja Évát. A következő lépés világos, csak a gyerek lehet, az Istengyerek. A család az a hely, ahol az Isten beletestesül a világba.

A Női: Az egyház egy nőben tiszteli a teremtés legnagyobb és legcsodálatosabb méltóságát: az Istenanyaságot. A két latin szó: mater és materia, a magyarban anya és anyag a befogadóképességükön keresztül összetartoznak. Mondhatjuk tehát: mikor az anyag eléri a személyi méltóságot, anyává válik.

A Férfi: A férfit a Fiú képmására alkotta az Isten. A Fiú az atya képmása, így a férfi csak közvetve képmása az Atyának. Mégis mint családatyának - az atya helytartójának - tekintélye van, mely engedelmességet követel a gyerektől. Az Atyának tekintélye van, de a Fiú az úr, akinek hatalma van. De ahogy az Úr maga tanítja: a keresztény uraság szolgálat.

A Gyermeki: A Szentírás az emberi szaporodást áldásként könyveli el. Ábrahámnak az Úr megígérte, hogy leszármazottai annyian lesznek, mint csillag az égen. Az elsőszülött kiváltságos helyzete arra utal, hogy Isten eredeti terve szerint Isten Fia lett volna Éva első gyermeke. Minden gyermekben az isteni misztérium ragyog fel. A fiúban az Isten Fiának megtestesülése, a leányban az Istenanya folytatása. Az Isten eredeti tervében benne volt a sok gyermek, de mikor a gyermekek számát az ember tervezi és korlátozza, az már a halandó élet nyomorúsága.
[↑]

Msgr.Dr. Henkey Károly (1992): A "Női" teológiája
Isten megteremti a létet, amely befogadni képes az életet. Ez a személyi síkon befogadó anyag az anyaság. Az anyában az anyag öntudatra és szabadságra ébred. Isten úgy akar belépni a világba, hogy a világ őt szabadon és szeretettel fogadja, ezért az anyagot Évában anyai méltóságra emeli. Az anyaság tehát a teremtés legnagyobb méltósága, az igazi női.

A nő méltóságát a férfivel való egyenlőségben most is erőszakosan keresik a feministák. A személyek között nem jog uralkodik. A személy jogalany, de nem tárgya a jognak. Minél jobban hangsúlyozzuk az egyenlőséget, annál jobban elfeledjük, hogy a férfi férfi, a nő nő. A köztük lévő különbség nemcsak biológiai, hanem sokkal mélyebben sajátosan személyi.

Az egyház hivatalos neve: anyaszentegyház. Helyes értelme: Mária Krisztus testének anyja. A mariológia nem egy kivételezett személy himnusza, hanem azé a Máriáé, akiben a "női" elnyerte beteljesedését.
[↑]