Rev.Dr. Deák István: Szabad akarat és erőszak a különböző kultúrák szemszögéből     HU - CA

Van-e szabad akaratunk?

Minden előre el van-e rendelve, vagy pedig a találom játéka?
(a) A keresztény teológia és filozófia válaszai: Kálvin, Loyolai Szt. Ignác, „scientia media”
(b) A tudományos asztrológia eredményei.
(c) A keleti és misztikus mesterek válasza: Lao-tse, Konfucius, Sant Mat mesterei
Konklúzió: a szemszög fontossága, szokások hatalma.

Erőszak: - Definíció.

A machiavellizmus érvényesülési formái az emberi társadalomban.
(a) Történelemben (Magyarország, Izrael).
(b) Interperszonális viszonyban (férfi-nő; szülő-gyermek; főnök-alárendelt; hatóság-köznép; gazdag-szegény).
(c) Ember és környezetében (környezetszennyezés; állatokhoz való viszonyunk).

Megoldási kísérletek:
(a) Demo-kratikus („nép”-„uralmi”) szisztémák és csődjük.
(b) Tudatos erőszak-nélküliség.
- Rendszeres önvizsgálat (examen particulare).
- Isteni kegyelem szerepe és felismerése.
- Imitatio Christi.
 

Rev.Dr. Juhász László SJ.: Szabadságunk és határai     HU - US

Akarati szabadságunk bár egy és oszthatatlan, két síkon fejti ki hatását: a jó és a rossz között való választás természetes és a következetesen a jót választó kegyelem síkján. A szabadság első foka azonban az ismétlődő rossz választásának következtében meggyöngülhet, sőt az erkölcsi rossz rabságába süllyedhet. Ettől csak a kegyelem ereje mentheti meg az ágostoni „libertas” magaslatára emelve akaratunkat.

Az akarat gyengeségének lélektani oka az „existenciális félelem” és kétségbeesés, orvossága pedig a Végtelen Lét-ben való hit és ennek elérésében való remény. Ezek szabadságunk határait a végtelenbe tolhatják ki és egyúttal személyiségünket áthatva az Ego teljes érettségére vezethetnek.
 

Rev.Dr. Miskolczy Kálmán SchP.: „Az emberi jelenség” és a segítő isteni kegyelem     HU - US

Az ember összekötő kapocs a szellemi és az anyagi világ közt; vonatkoztatási központ, mely nemcsak felismeri a világot, hanem egyben önmagára is vonatkoztatja. Én-tudatának fejlődésével együtt jár a felelősség érzetének növekedése, ami feltételezi a motívumok közti szabad választást, vagyis a szabad akarat valóságát. A szabad akaratot tagadók dilemmája: mi értelme a jutalmazásnak és a büntetésnek?

A keresztény erkölcstan elfogadja a környezet és az öröklés gátló hatását. A katolikus teológia szerint az eredeti bűn meggyengítette az ember szabad akaratát, de gyógyítható az Isten kegyelme által; A Luther-i protestáns teológia szerint a bűn halálos sebet ejt az ember szabad akaratán, csak Krisztusban bízhat, hogy jót tudjon cselekedni. A materialista és liberális felfogás ezzel ellenkezőleg az emberi természetet alapvetően jónak tartja, ami csak ápolásra szorul.

Isten kegyelmében megkülönböztetjük a segítő (aktuális) és megszentelő (potenciális) kegyelmet. Az előbbi az értelmünkhöz szól, az utóbbi az életben részesít. A segítő kegyelemnek további két fajtája van: az elégséges és hatékony kegyelem, az előbbiben mindenki részesül az utóbbiban - mely eléri célját - nem.

Szt. Tamás megoldása: Isten az embert természetének megfelelően, tehát szabadságát „elősegítve” vezeti az üdvösség felé.
 

Rev. Simándi Ágnes M.Div.: Apokalipszis és fordulat     HU - CA

Gondolatok a tömegkommunikációs eszközök szerepéről és a keresztény szabad akarat felelősségéről.

Sokan mondják, hogy apokaliptikus időket élünk, sőt 1996 nagyjából az új korszak, (New Age), beköszöntésének éve lesz. Az apokalipszis jelentései, a „lelepleződés” és a „végső idők” szenvedéssel terhes korszaka - ahogy azt a Jelenések Könyve is előre vetíti - nem feltétlenül tartoznak össze, mégis meggyőződésem, hogy ha nem is világvége vagy végítélet közeledik, de fordulatnak hamarosan jönnie kell e feszültségterhes világba. Azonban senkit sem akarok elkeseríteni. Rajtunk múlik ugyanis a lelkület, amivel a dolgok elébe sietünk, az, hogy az ami lelepleződik, az igazi fordulat legyen úgy magán életünkben, mint közösségi kapcsolatainkban.

A tömegkommunikációs eszközök használata alól azt hiszem ma már senki sem kivétel. Elvileg minden nyitott és hozzáférhető. Az információ e gyors terjedésének azonban nem csak felemelő pillanatai vannak, hanem árnyoldalai is. Az ember sokszor kiszolgáltatva áll az információözön mindent elborító zuhatagában, megfosztva saját magánéletének intimitásaitól, - mert az elsöprő áradat ma már nem kímél senkit és semmit, se családot, se magánéletet, se közösséget. A csatát azonban meg lehet nyerni, okosan és célratörően. A tömegkommunikációs eszközöket az ember képes saját szolgálatába állítani, ha megismeri a hibás működés mikéntjét, ha tudatosítja azokat, és ha időt szentel saját személyiségének józan, megfontolt felépítésére. Az előadás gondolatai azt az apokalipszist, vagyis lelepleződést szeretnék segíteni, ami valóban meghozza majd a fordulatot, azt a fordulatot, ami a „kék bolygót” összeroppanás helyett a béke és harmónia otthonává teszi.
 

Rev.Dr. Weissmahr Béla SJ.: A szabadság filozófiai fogalma     HU - DE

Szabadságunk veleje a tudatos önbirtoklás. Magába foglalja az önmeghatározást, az önmozgatást és az öntökéletesítést. Látszólagos ellentmondása, hogy adok magamnak valamit, amivel az adás előtt nem rendelkeztem, hasonlóan ahhoz, ahogy a képességből a ténylegességbe való átvitel is hozzáad valamit a képességhez. Két érv a szabadságunk létére:

1.Cselekedeteinkben a „nem mindegy” alapján különbséget teszünk a jó és rossz cselekedetek közt. Ez a „nem mindegy” az erkölcsi tudatnak és felelőségnek az alapja. A felelőség pedig feltétlen megköveteli a szabadságot. Így a szabadság erkölcsi vonatkozásban önmeghatározási lehetőséget jelent.

2. Aki a szabadságot tagadja, épp az érvelésével bizonyítja, hogy van szabadság. Mivel az érvelés egy belátásra való hivatkozáson áll és annak lehetőségéből, hogy akihez fordulunk, az be tudja látni, mint igazságot. Ha az igazság melletti állásfoglalásra nem volna az illetőnek lehetősége, akkor felesleges lenne az érvelés. Ez épp az „igaznak lenni” és „igaznak tartani” közti különbségnek felel meg. Persze ennek a belátása is szabadságunkra van bízva.

A szabadság állítása nem jelenti a részleges meghatározottság tagadását. Az egységes világ törvényszerű természeti összefüggései nem zárják ki a sokszerűséget. A szabad tett ugyan kapcsolatban áll az előzményekkel, de megmarad valódi önmeghatározásnak, ami képességet jelent az önkiteljesítésre, a személyi tökéletesedésre - s nyílván ennek ellenkezőjére is. A szabadság az egész teremtett világnak alapvető dimenziója.