Rev. Cabafi Csaba SJ.: Hivatás és küldetés     HU - CA

A fenti cím két elvont fogalmat tár elénk, s ilyenkor a téma szívünk bensejétől meglehetősen távolinak tűnik. Pedig a zsidó-keresztény hagyományban és gondolatvilágban e két szó egy nagyon kézenfekvő, velőbehasító, lesújtó és felemelő élmények sorozatát takarja. „Rettenetes az élő Isten kezébe esni” (Zsid 10,31), és egy hivatásnál is ez történik. Gondolj csak Jónás próféta esetére! Hogy Jónás nem volt történelmi személy az már egészen biztos. A rövid Szentírási történet tehát az utókor Jónásainak szól. Talán Neked is.
 

Msgr.Dr. Henkey Károly: „Mi” illetve „Ki” létünk értelme?     HU - CA

Az első lépés a kérdés helyes feltevése, ami egyben a felelet fele. Így először kérdésünket kell megvizsgálni. A „mi” megfogható kivizsgálható tárgyi valóság. Az ember viszont személy: nemcsak „mi”, hanem „ki”. Létünkben van valami, aminek nem kellene lenni: halandóság s minden velejárója. Így tehát három kérdéssel állunk szemben:

1. Mi létünk értelme az emberi tudat, kutatás világánál?
Erre felelnek a természettudományok: honnan jön az ember (fejlődéselmélet), hová megy. A XIX - XX. században kialakult szociális tudományok az emberrel, mint kiszámítható, kezelhető valósággal foglalkoznak.

2. Ki létünk értelme személyi méltóságunkban?
A személyi síkon a szellemtudományok foglalkoznak az emberrel. Az öntudatra ébredés után az első lépés a találkozás a másik emberrel, aki nem alattam van, kihez csak szolgáló szeretettel közelíthetek.

3. A rossz problémája.
Létünk értelmét veszélyezteti a rossz problémája. A rosszért nem az Isten a felelős, hanem valaki: a Gonosz.
 

Rev.Dr. Miskolczy Kálmán SchP.: Vallások és költészet a lét értelmének fényében     HU - US

A filozófia kezdete a „csodálkozás”. Mikor, hány éves korában döbben rá az ember, hogy „létezik”? Később merül fel a kérdés: „Mi a célja, értelme a létezésnek?”. A bölcselet (filozófia) és a költészet próbál választ adni erre a nagy kérdésre, s ahol ők elakadnak a vallás, a hit adja a feleletet.

A vallások közti különbségek az „isten-kép” (az Istenről vallott felfogás) és a lélek tovább-élésének kérdése révén adódnak. Az ezzel szemben álló materialista, ateista, humanista életfelfogás pedig nem látja kellően bizonyítottnak Isten és a testtől független lélek létezését. Ebből a szempontból fogunk az ateizmus, hinduizmus, judaizmus, mohamedanizmus és a kereszténység gerincére tekinteni, s a mélyen idealista költészetre.

„Mondottam ember:
        Küzdve küzdj és bízva bízzál”
                                                    (M.I.)

„Néked ajánlom törékeny létem,
Gondviselésed elég lesz nékem!”
                                                    (M.K.)
 

Dr. Tary Andor: Család és közösség értelme     HU - CA

A modern gyermeknevelési pszichológia elvei hangsúlyozzák a család és a társadalom szerepét és fontosságát. A leírt elvek mondhatnánk előírják a szülök, a család és a társadalom szerepét és kifejezéseit.

A jelenlegi elvi gondolkozás azt hangsúlyozza, hogy a gyermeknevelésben a szülő és gyermek közti eszmecsere, vagyis párbeszédes érvelés, logikus megnyerés a leghelyesebb nevelési módszer. Néhány fejlődés pszichológus mostanában azt állítja, hogy a gyermeknek kell meghatározni hogyan viselkedjen, ne pedig a szülök vagy a társadalom képviselői - mármint a tanítók - követeljenek automatikus viselkedést tőlük (Baumrind, D., Kuchinsky L).

A mai nevelés-pszichológiai elvek mindennapi problémáinak megtárgyalását követően a hit és a vallás fontosságát fogjuk megvitatni.