…s az évek szálltak mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk Jézus herceg.
Francois Villon (Ford. Faludy György)

A vallástörténeti környezet általános felfogása szerint a bűn eredete a látható világon kívül keresendő. A Biblia szerint Isten az embert, Ádámot és Évát bűntelennek teremtette. A bűn eredete a kígyótól (Sátántól) származik, aki megkísértette az első emberpárt. A kígyó csábításának lényege: Isten szavának megszegése, a bűn. A görög „hamartia” szó eltévelyedést, céltévesztést, az útról való letérést jelenti. Egyik héber kifejezés „hátá” azt jelenti: elhibázás, - egy másik héber kifejezés szerint pedig: „Cáva” bűn elkövetés; ismét egy további szerint „pása (C)” - lázadás… A bűn az Istentől távol levő állapot,… Isten közösségétől eltávolodás. Az ember bűne pedig Istentől távol levő állapot -, akarata irányának elferdülése, elhajlott voltának magatartása, s a jó cselekvésre való erőteljes csődje értendő. A bűn az emberiség egyetemes baját jelenti. (Ján. 1:29) Láthatjuk, mennyire benne van az egyes ember kezdettől fogva a Gonosz végzetes hatalmában, amely messze túl nyúlik személyes sorsán és népén…A bűn céltalan bolyongás, vélemény nélküli ingadozás, isteni örökség eltékozlása, minden emberi közösség szétbomlasztása. (Ralf Luther) Egy ének így szól:

A bűn, a bűn, a bűn, Nem szűnik benn, se kün,
Kün rombol, mint a fergeteg, Bent mérgétől a szív beteg,
Pusztít a bűn, a bűn, a bűn.
A vér, a vér, a vér Kegyelmet esdve kér,
S a bűnt ítélő szék helyett Az irgalomnak széke lett,
Mert folyt a vér, a vér, a vér.

A kígyó kétségbe vonja Isten szavának érvényességét, kételkedést támaszt igazsága iránt és megnöveszti az ember hiúságát, „olyanok lesztek mint az Isten!” (I.Móz.3:5)

Isten a Törvény keretében mutatja meg igazságának útját, amit az ember nem tud betölteni. Az ember megtisztulásának lehetőségét a bűntől az Ószövetségben a helyettes áldozat jelenti. (Galamb, bárány, kos, tulok.) Azonban a lélek, és bűntudat nélküli áldozatot Isten megutálta, ezért egyszer s mindenkorra egy tiszta és önkéntes áldozat jelentkezését várta. „Kit küldjek el és ki megyen el nékünk?” (És.6:8) Keresztelő János a „pusztába kiáltó próféta” a Jézus keresztelése alkalmával reá mutatva szólt: „Imé az Istennek ama Báránya, aki elveszi a világ bűneit!” (Ján.1:29) Isten nem akarja, hogy az ember örökre elvesszen, bűnben éljen és úgy haljon meg. Isten Fiára vetette minden bűnünket, a Golgota keresztjén halt meg értünk, bűnös emberekért. Ezt mindenki személyesen kell higgye, el kell fogadja s ekkor szabadul meg a bűn hatalmából, mert a bűn zsoldja halál, (kárhozat).

Ez nem véletlenszerű, hanem Isten szeretetével egyező akarat volt, ahogy olvassuk a Ján.3:16-ban: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Jézus a keresztségben vállalt feladatát minden tettében igazolta. A Golgota Isten ítéletének végrehajtása a bűn felett. Kegyelemből tartattatok meg. - „Aki hisz Jézus Krisztusban, örök élete van.” (Ján. 6:47) A száradtkezű, vakok, gutaütöttek, poklosok meggyógyítása, Lázár feltámasztása stb. Egy orvos megállapítása szerint nem volt olyan súlyos eset, amit Jézus meg nem tudott volna gyógyítani. Aki hisz, megtapasztalhatja Isten irgalmát, mint a bűn és a halál hatalmából megszabadító, gyógyító erőt, amely megajándékozza az embert az újjászületés ajándékával. Mindazok, akik befogadják Jézus Krisztust, hisznek az ő neve gyógyító erejében, hatalmat kapnak, hogy Isten gyermekei legyenek s az „irgalom edényeivé” váljanak. Aki Krisztusban van, új teremtés! „A régiek elmúltak, újjá lett minden” (2.Kor.5:17) - az ilyenek számára. Aki visszautasítja a felkínált irgalmat, Isten ítéletét vonja magára. (Zsid. 10:28)

Az ember felől nincs más út Istenhez, csak Istentől van út az ember felé. Nincs kiérdemelt bűnbocsánat, nincs önmegváltás, (Az újraszületés mostanában elterjedt eszme hindu önmegváltási kísérlet, mely kikerüli Jézus áldozatát, emberi képzelgés gyümölcse.) A bűn rémuralma csak a Krisztus üdvhozó cselekedete által tört meg, a bűn hatalmánál csak az Ő IRGALMA lehet nagyobb. Erről is ismerünk egy éneket: „Irgalmas Jézusunk keble és karja, Hű szíve várva vár, várva vár még. Mért veszne életed ott a viharban, ha az üdv réve int már feléd?” Jézus magatartása Lukács szerint az irgalmasság és isteni tökéletesség teljessége. „A cél, amely az ember előtt van, nem más, mint annak a megvalósítása, mely a teremtés történetében arról beszél, hogy az ember Isten képére teremtetett. Amilyen Isten, az embernek olyanná kell lenni, mégpedig, amilyen Isten a maga jóságában és irgalmasságában, hiszen ebben van az ő tökéletessége… Jézusban ugyanis megjelent Istennek az a képe, az a valóságos jósága és irgalma, mely az embert megragadva az emberi arcot átalakítja az Isten képére. Jézusban… elérkezett az Isten Országa.” (Dr. Szathmáry Sándor) Jézus példázatában említi az irgalmas szamaritánust. Ő ezt a magatartást mint normát állítja fel, és indítékot ad szövetsége partnerének, követőjének. Az irgalom az újjászületett ember életében a Lélek gyümölcseként van jelen.

Korunk példatárában fellelhető az irgalmasság gyakorlása pl. Albert Schweitzer orvosi gyakorlatában, Terézia Anya életében. Az irgalmasság gondolatát befejezhetjük egy vers részlettel:

„Irgalmasság bő patakja árad,
Frissen ömlik sebéből elő,
Lelkemről a bűnök mind lemálnak
S új kegyelmet ajándékoz Ő!”